Jobb lett volna euróban tartani a pénzünket?

Az év elején sokan fektették pénzüket valamilyen devizába vagy rosszabb esetben vásároltak valutát. Most ezeket visszaváltva azt vehetik észre, hogy sokkal kevesebbet ér, mint januárban. ráadásul a párnacihában tartott valuta semmit sem kamatozott 3 hónap alatt.  A veszteség nagy része az árfolyamkülönbségből adódik, hiszen időközben 20 forintot erősödött a forint az Euróhoz képest, ami 7-8 százalékos veszteséget jelent. Persze ott van még az elveszített hozam és az átváltási költség. Aki keresni is akar valamit a deviza megtakarításán, annak ezekre is gondolnia kell. Mikor éri meg devizában takarékoskodni?

Több kockázattal is jár nem saját devizában megtakarítani. Elsősorban az árfolyamok különbségére kell figyelnünk. Gyenge forintnál a pánikszerű vásárlás azért hoz gyakran kiábrándító eredményt, mert csak kevés devizát vagy valutát tudunk ilyenkor venni. Az árfolyamkockázaton kívül még több mindenre érdemes figyelni, például a befektetésünk hozamára és az átváltási árfolyamok különbségére.

Mi a különbség a deviza és a valuta között?

A valuta maga az euró, dollár vagy bármilyen más ország bankjegye, amit a pénzváltóban is kapunk. A deviza viszont egy idegen ország pénznemében számolt követelés, bankbetét, folyószámla, vagy bármilyen más nem konkrét bankjegy és nem forintban jegyzett értékpapír. Valutában tartani a pénzünket nem célszerű, hiszen a párnacihában nem kamatozik semmi, az infláció szép lassan felemészti a megtakarításunkat. Persze valutánként eltérő, hogy mennyire (erről később). A bankszámlán tartott deviza is eltérő hozamot hoz különböző országok fizetőeszközei esetén. A bankok által fizetett hozam függ az ország átlagos piaci hozamától és az adott pénzintézet kamatpolitikájától. Amennyiben a banknak egy adott devizára van szüksége, mert abban kíván hitelezni, akkor nagyobb kamatot hajlandó fizetni, mintha azt csak nagy nehezen tudná továbbadni egy hitelfelvevőnek.

Eltérő kamatok

Nem mindegy, milyen devizát választunk, hiszen a hozamok eltérőek. A következő táblázatban néhány ország alapkamatát tüntettük fel, ami nagyban meghatározza az adott devizában elhelyezett betétek hozamát is.

Braziliában például, ahol közel 10 százalékos az alapkamat 100 ezer forintot betéve valamilyen helyi bankba 10 százalékos éves hozamot is kaphatunk, míg Svájcban alig adnak ugyanerre valamit. Magyarországon az átlagos kamatkörnyezet elég magas, az alapkamat 7 százalék, az akciós betétek hozama 8 százalék körüli. Az euróbetétek átlagos hozama ezzel szemben 3-4 százalék a hazai bankokban. Az brazil 10 százalékos hozam jól hangzik, még a magyar 7-8 százalékhoz képest is, de ha időközben az 4-5 százalékot veszít az értékéből, hiába utaztattuk a pénzünket. Ráadásul a visszaváltásnak is vannak költségei, a vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel jó előre érdemes kalkulálni.

Az eltérő kamatok és árfolyamok miatt nehéz választani a különböző országok devizái között. Alapszabály viszont, hogy hosszú távon az alacsonyabb inflációjú ország devizája felértékelődik a magasabb inflációjú országéval szemben.

Fektessünk be 100 ezret

Vegyünk egy példát, hét éve euróban tartott 100 ezer forint például ma 146 ezer forintot érne, ez a fizetett kamatokból és az árfolyamváltozásból tevődik össze. Forintbetétben ugyanez 161 ezer forint. A számítások során az MNB által publikált átlagos betéti kamatokkal és árfolyamokkal számoltunk. A végeredmény gyengébb forint esetén még változhat és töbször volt olyan pillanat, amikor az euróbetét állt nyerésre.

A végleges hozam számolásakor, még az egyszázalékos vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel is, további 1 400 forintot veszítünk a pénzváltónál. A külföldi bankban tartott pénz esetén a nyugati, magasabb kamatadó és díjak miatt is fájhat a fejünk. A hazai hitelintézetek kínálnak különböző devizabetéteket, melyek hozama magasabb a külföldi bankok által kínált kamatoknál, de amikor devizabetétet választunk, számoljunk az összes költséggel és kockázattal, és ne pánikszerűen vásároljunk, amikor gyenge a forint.