Milliókat tehetsz félre pár ezerből: így fogj hozzá

Az általánosan elfogadott meghatározás szerint megtakarításunk akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokat, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljes egészében. Ha odafigyelünk pénzügyeinkre, és havi bevételeinkből rendszeresen félreteszünk, akkor pénzünk - ha az első időszakban lassan is, de biztosan- gyarapodni fog.

Már egy alacsonynak nevezhető összeg (aza havi néhány ezer forint) rendszeres megtakarítása és befektetése is (például megtakarítási számlán, lakástakarék-pénztárban, vagy lekötött betétként) néhány éven belül több százezer forintos tartalékot biztosíthat. Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben, a párnacihában vagy befőttesüvegben tartjuk, hanem okosan befektetjük, az eredetileg félretett összeg értéke (szinte biztosan) tovább nő.

Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk. A megtakarítás hosszú távú anyagi öngondoskodás alapját is képezi, így nyugdíjas éveink,re stabil anyagi hátteret biztosíthatunk magunknak. Ráadásul a havi néhány ezer forint segítséget jelenthet a váratlan kiadások esetén is, például nem kell kétségbeesnünk, ha elromlik a hűtőszekrény, vagy ha találunk egy remek ajánlatot egy tengerparti nyaralásra.

A legfontosabb: legyél tisztában anyagi helyzeteddel

Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha saját költségvetést állítunk össze - ezt érdemes havonta elkészíteni és leellenőrizni, negyedévente pedig alaposabban átböngészni. A bevételi és kiadási oldal összevetése alapján láthatjuk, hogy egy hónapban mennyivel költöttünk kevesebbet (rosszabb esetben többet) az adott havi jövedelmünknél. Házi költségvetésünk segítségével reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és nagyobb eséllyel kerülhetjük el a hó végi pénzhiányt. Jobban fel tudjuk mérni, hogy bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni.

Ha ügyesen gazdálkodtunk, havi háztartási egyenlegünk nullszaldós, vagyis a kiadások és bevételek egyensúlyban vannak. Optimális esetben egyenleg pozitív eredményt mutat, azaz marad még el nem költött pénzünk, tartalékunk. Tartalékolni havi kiadásaink lefaragásával is lehetséges. Vegyük számba tehát, hogy melyek az állandó kötelező kiadások (lakbér, rezsi, meglévő törlesztőrészlet, stb.), és milyen egyéb költségek merülhetnek fel (ruházkodás, sport, szórakozás).

Mindezek átgondolása után tudjuk reálisan felmérni, hogy havonta vagy időszakonként mekkora összeget tudunk megtakarításként félretenni. Ha észrevesszük azt, hogy az élet mely területén költünk túl sokat, és például le tudunk faragni néhány ezer forintot a telefonszámlánkból, ha egy kis odafigyeléssel kevesebbet költünk a rezsire, és az így megspórolt pénzt hónapról-hónapra tudatosan félretesszük, máris megtettük az első lépéseket a biztos megtakarítások irányába. Szinte minden háztartás elkölt "feleslegesen" havi 5-10 ezer forintot, amit kis odafigyeléssel viszonylag egyszerűen megtakarítássá alakíthat.

Mérlegeljünk: mire, hogy akarunk megtakarítani?

Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számunkra legmegfelelőbb forma kiválasztása. Előre fontos tisztáznunk, mekkora összeget tudunk és akarunk megtakarítani, illetve milyen időtartamra tudjuk pénzünket nélkülözni. Egy kis utánajárással megtudhatjuk, milyen feltételekkel juthatunk pénzünkhöz, ha időközben mégis szükségünk lenne rá (például ha lekötött betétben tartott pénzünket lejárat előtt akarjuk visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozam). Azt is mérlegeljük, bevállaljuk-e a nagyobb kockázatot a magasabb hozam reményében, vagy inkább az alacsonyabb, de biztos megtakarítás a cél.

Egyes befektetési termékek a hozamok ingadozása (akár átmeneti veszteségek) miatt jellemzően hosszabb távú befektetésre alkalmasak (tipikusan ilyenek a részvények), másokat pedig rövid illetve közepes időszakokra kínálják a pénzintézetek (ezek leginkább a betéti termékek).

Célszerű megtakarításainkat, befektethető pénzünket többféle lehetőség között megosztani. Ekkor nagyobb esély van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel jól járunk, és ez kárpótolhat, ha egy másik befektetésünk esetleg kevésbé volt sikeres. Ez a megosztási stratégia végső soron a kockázat csökkenését eredményezi. Fontos, hogy tisztában legyünk a kiválasztott befektetési formával járó kockázatok mértékével, és az egyes befektetésekre vonatkozó, veszteségmérséklő feltételekkel.