Törvényt sért a kormány nyugdíjügyben: alkotmányos kérdőjelek

Pénzcentrum
2011. június 10. 11:02

Alkotmányellenes lehet, ha azoknál is elvonják az öregségi nyugdíjkorhatár előtti teljes ellátás jogát, akik után korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetnek a munkáltatók. Megsérti a kormány a sztrájkról és a Munka törvénykönyvéről szóló jogszabályokat azzal, hogy nem hajlandó érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíj tervezett megszüntetése ügyében - állítják szakszervezetek.

"Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni" - áll a Munka törvénykönyvében (1992. évi XII. törvény 21. § (1) bekezdés).

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (2) bekezdése szerint "sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét". Ezzel szemben a kormány továbbra sem kíván érdemi egyeztetést folytatni a szakszervezetekkel.

Ehelyett Orbán Viktor miniszterelnök sablonleveleket küld az érdekképviseleteknek, amelyben mindig ugyanaz a szöveg szerepel: az úgynevezett Szociális Konzultáció eredményeinek kiértékelése után hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel a kormány.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a mozdonyvezetők és a BKV-dolgozók sérelmeire reagálva az MTI-nek közölte: a szociális konzultáció keretében június 15-ig mondhatják el a véleményüket az emberek. Döntésük ismeretében a kormány le fogja bonyolítani a szükséges egyeztetéseket és tárgyalásokat.

Ez nem kommunikáció, ez a szakszervezetek semmibe vétele - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu kérdésére a BKV Zrt. Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSzSz) elnöke. Ámítás a szociális konzultációra hivatkozva hárítani a szakszervezeteket, lévén, hogy a kérdőívben egyáltalán nincs szó a korkedvezményes nyugdíjazásról. Gulyás Attila szerint a kormány a tárgyalásokat elutasító magatartásával megsérti a fent említett törvényeket.

Az érdekképviselet csütörtökön csatlakozott a Mozdonyvezetők Szakszervezetek kezdeményezéséhez, miszerint június 29-én két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak. A VTDSzSz jövő hét kedden jelenti be a BKV-nál a sztrájkot, ha addig nem áll velük szóba a kormány. Ennek esélye az eddigi tapasztat szerint egyenlő a nullával - véli Gulyás Attila. Amennyiben június 29-e után sem kíván velük érdemben egyeztetni a kormány, akkor július 7-én ismét sztrájkolnak.

KATTINTS! Sztrájkolnak a mozdonyvezetők, BKV- és Volán-sofőrök

Mi lesz azzal a korkedvezményes nyugdíjjal, amiért fizettek a munkáltatók?A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után 2007 óta 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni.

Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Az idei évtől már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt időszakban már több mint 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből - tudta meg a Pénzcentrum.hu május végén a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A köztársasági elnök rábólintott
Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken aláírta azt az Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítást. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye a fenntartható nyugdíjrendszer irányába tett szükségszerű lépés volt a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak átalakítását, illetve elvonását.
A hivatal tájékoztatása szerint Schmitt Pál a házelnöknek küldött levelében nyomatékosan felhívta a parlamentet, hogy a részletszabályok kidolgozása során, illetve az elengedhetetlen társadalmi egyeztetéseket követően a fokozatosság elve alapján hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek figyelembe veszik az egyes életpályamodelleket, továbbá az érintettek egyéni körülményeit, így biztosítva a szociális jogok érvényesülését.

KATTINTS! Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj - Hová tűnhet 30 milliárd forint? 

A Pénzcentrum.hu Kolláth György és Szikinger István alkotmányjogászokat kérdezte meg arról, hogy alkotmányellenesnek minősülhet-e, ha olyan jogosultságot vonna el a kormány, amelynek megszerzéséért járulékot szed be az állam. Mindketten azt a választ adták, hogy az elfogadott alkotmánymódosításra épülő konkrét törvények ismeretében lehet erre majd pontos választ adni.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Mindenesetre általánosságban elmondható, hogy annak a juttatásnak az elvonása, amelyért törvény szerint fizetni kell, kimerítheti a tulajdonhoz való jog sérelmét, s a szerzett jog elvonása sértheti az emberi méltóságot .

Nem tudja a bal kéz, mit akar a jobbAz Országgyűlés június 6-án elfogadta a Lázár János-Balsai István féle alkotmánymódosítási javaslatot, amely szerint a jövőben az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Az indítvány szerint a korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást lehet megállapítani, de "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

A jogszabály-módosítás megalapozza a kormány további törvénymódosításait. A kormány eddig csak a rendvédelmi szakszervezetekkel volt hajlandó egyeztetni. A tárgyalásokon készült dokumentumok szerint a jövőben a szolgálati nyugdíjat már nem nyugdíjnak hívnák, hanem keresetpótló juttatásnak minősítenék át. Ez alapot adna arra, hogy meg lehessen adóztatni az öregségi nyugdíjkorhatár előtti juttatásokat.

Lázár János és Balsai István az alkotmánymódosítás parlamenti vitájában is következetesen kitartottak amellett, hogy indítványukkal kizárólag a rendvédelmi dolgozókat célozták meg. Balsai István az Országgyűlés honlapján közzétette jegyzőkönyv szerint a következőket mondta:

"semmilyen szándék nincsen, legalábbis az én tudomásom és az előterjesztőtársaim tudomása szerint arra, hogy bármilyen mértékben az egyébként speciális szakmákat vagy nehéz fizikai munkát végző, bányász, kohász, vegyipari dolgozó munkát betöltő és jelentős korkedvezményre jogosító munkakörök szempontjából felülvizsgáljuk, vagy ilyen szándék esetén a nyugdíjlehetőséget bármilyen mértékben korlátozza az új szabály. Mint ahogy azokra a speciális szakmákat sem, művészi pályák, táncos, zenész, egyéb olyan foglalkozások, amelyeknél költségvetési értelemben foglalkoztatottakról van szó, akik nyilván pályájukat meghatározott életkorig tudják gyakorolni, amely nem felel meg a 62-63-64-65 évnek, itt egy lépcsőzetesség van a jelenlegi szabályozás és az elérendő szabályozás között, tehát ezeket sem érinti természetszerűleg a tervezett változtatásnakaz a mondatrésze, hogy "csökkenthető".

Ezzel szemben a Széll Kálmán Tervben az szerepel, hogy 2011. július 15-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.

Nagy Annakormányszóvivő a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának adott interjújában is kijelentette: való igaz, hogy a törvény lehetővé tette hosszú évtizedeken keresztül, hogy egyes szakmákban az emberek fiatalon nyugdíjba vonulhassanak. Viszont ez egy olyan lehetőség avagy adott jog, "ami nem működik 2011-ben, nem lehet megtenni". Ezzel szembe kell nézni, és vélhetően a szakszervezetek közül többen szembe is néztek ezzel - tette hozzá Nagy Anna.

A szóvivő szerint tisztába kell tenni a fogalmakat: a "nyugdíjat nevezzék nyugdíjnak". "Nyugdíj az, amit az ember akkor kap, amikor elég idős ahhoz, hogy elmehessen nyugdíjba, most ez hatvankét éves kor, később ez emelkedni fog. A többit ne hívjuk nyugdíjnak, mert abból olyan keveredések és káosz lesz, mint amit most is látunk; vannak korengedményes nyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak - sok minden, ami azután kiszámíthatatlanná teszi, kinek pontosan hogyan és mi jár" - érvelt Nagy Anna.

NEKED AJÁNLJUK
Áder János aláírta a túlóratörvényt

A köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve módosítását - tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát.

PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2022. május 21. 09:59
2009-ben a pénzügyi világégéskor találták ki a jegybankok (először a mindig bátrabb Fed), hogy a kam...
MEDIA1  |  2022. május 20. 20:36
Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójához köthető Rádió 1 hálózat egy hét alatt egyszerre 6 pénzü...
Kiszámoló  |  2022. május 20. 10:53
Van egy angol kifejezés, a hedonic treadmill, amit nagyon nehéz magyarra lefordítani. (Ha valakinek...
MNB Intézet  |  2022. május 20. 10:46
Környezeti kérdések az egyik legszélesebb látókörű magyar közgazdász gondolatainak tükrében. Miképp...
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 21. szombat
Konstantin
20. hét
Május 21.
Szeged napja
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. május 21. 19:24