Óriási fordulat állt be a magyarok vagyonában: öt év után történt valami, amire szinte senki sem számított

A jegybank tavaly ősszel készítette el először a jelentést. A cél, hogy jobban lássák a megtakarítási piac folyamatait, és segítsék a háztartások pénzügyi döntéseit.

A friss adatok szerint a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a GDP 4,6 százalékára csökkent 2025-ben, miközben a nettó pénzügyi vagyon a GDP 117 százalékára nőtt. A bővülés mellett a kötelezettségek is emelkedtek, öt év után először. Ebben szerepe volt az Otthon Start Programnak, amely növelte a hitelkeresletet.

Folytatódott a portfóliók átrendeződése. A lakosság egyre inkább likvid eszközök felé fordult. Az állampapír-állomány csökkent, főként a korábban magas kamatot fizető PMÁP papírok átárazódása miatt. Ezzel párhuzamosan nőtt a befektetési alapok aránya, és az év első felében a devizaeszközöké is.

Az év második felében viszont csökkent a deviza súlya, miközben a forinteszközök erősödtek. A forint erősödése és az árfolyamhatások miatt 2025-ben összességében a forintalapú befektetések magasabb hozamot hoztak, mint a devizában tartott eszközök.

Az állampapírok továbbra is a tehetősebb rétegnél koncentrálódnak. A legalább 10 millió forint pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százaléka tart ilyen papírt, míg az 500 ezer forint alatti megtakarítással rendelkezőknél ez az arány mindössze 1 százalék.

A jegybank kiemelte, hogy a lekötött betétek közel fele alacsony, körülbelül 1 százalékos kamatot fizet. Eközben magasabb hozamú lehetőségek is elérhetők. Több ezer milliárd forint marad alacsony kamatozású vagy látra szóló számlákon, amelynek átcsoportosítása nemcsak a háztartásoknak hozhatna többet, hanem a gazdaság finanszírozását is erősítené.

A magyarok jelentős összeget tartanak külföldi értékpapírokban is. A mintegy 5100 milliárd forintnyi állomány 57 százaléka befektetési jegy, 22 százaléka kötvény, 21 százaléka részvény. A befektetések többsége euróban van, mintegy 60 százalék, míg 25 százalék dollárban.

Az Otthon Start Program hatása a megtakarításoknál is látszik. A nettó pénzügyi megtakarítás csökkent, miközben az ingatlanárak emelkedése növelte a háztartások vagyonát.

A jegybank felmérése szerint az ingatlaneladók több mint fele újabb lakás vásárlására fordította a bevételt, 21 százalék pedig fogyasztásra költötte. Vizsgálták a unit-linked biztosításokat is. Az Etikus 2.0 szabályozás bevezetése óta ezek teljesítménye javult, és a termékek magasabb hozamot kínálnak.