Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj - Hová tűnhet 30 milliárd forint?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után 2007 óta 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni.

Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Az idei évtől már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt három és fél évben összesen több mint 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből - tudta meg a Pénzcentrum.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A járulékból is finanszírozzák a korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonultak ellátását. A közteher megfizetése szakértők szerint minden bizonnyal feljogosítja az érintetteket a korkedvezményes nyugdíjra. Kérdés, hogy mi történne azzal a járulékkal, amelyet a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után fizetnek be, ha visszaküldenék őket a munkaerőpiacra.

Fideszes képviselők által kezdeményezett alkotmánymódosítás szerint akár meg is lehetne szüntetni az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást, ha az érintett nyugdíjas alkalmas a munkavégzésre. Lázár János és Balsai István fideszes képviselők váltig állítják, hogy az általuk benyújtott indítvány csak a rendőrökre vonatkozik, a bányászokra, vegyészekre, művészekre nem.

Összefogtak a korkedvezményes nyugdíjasok

A korkedvezményre jogosító munkakörökben dolgozók viszont továbbra sem hiszik el, hogy csak a rendőrök kedvezményeit venné el a kormány. Nem beszélve arról, hogy ezt a lépést diszkriminatívnak is tartanák.

Nemrégiben megalakult a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete, amely akár a strasbourgi emberi jogi bíróságig is hajlandó elmenni annak érdekében, hogy a korkedvezményes nyugdíjasok szerzett jogait ne vegyék el és ne is korlátozzák. Erről Kuti László, az egyesület elnöke beszélt kedden az MTV Ma reggel című műsorában. Az érdekvédelmi szervezet létszáma folyamatosan nő, van úgy, hogy percenként százak jelentkeztek, főként rendvédelmi dolgozók, de például bányászok és vegyészek is.

Az egyesület elnöke a műsorban rávilágított:"sokan azért vállalták a túlmunkát, külön túlóradíj nélkül, mert tisztában voltak vele, hogy 25 év szolgálati viszony után nyugdíjba mehetnek. Ezeknek az embereknek most utólag kifizetik a rendes munkaidőn felüli jussukat". Hozzátette: "ha valaki korábban jogosultságot szerezett a korkedvezményes nyugdíjra, akkor ezt a jogát nem szabad csorbítani."

Sztrájkolnának a paksi atomerőműben

Sztrájkbizottságot alakítottak a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő szakszervezetek, amelyek összesen mintegy kétezer dolgozót képviselnek. A bizottságot egyebek között a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj megszüntetésének megakadályozása érdekében hozták létre - derül ki a sztrájkbizottság vezetőjének MTI-hez eljuttatott leveléből.

Lőrincz László kifejtett: bár korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban nem pontosak az információik, de a Széll Kálmán Terv egyértelműen azt írja, hogy meg kell szüntetni minden olyan lehetőséget, amely szerint a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba lehet menni. "Ezt nem fogadjuk el, és a szerzett jogainkat meg kívánjuk védeni" - tette hozzá.

A Széll Kálmán Tervben egyébként az szerepel, hogy 2011. július 1‐ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.

A korkedvezmény általános szabályai

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. További egy-egy év jár minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

A fegyveres szerveknél figyelembe kell venni a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött, illetve a nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött, hivatásos szolgálatba beszámított időt.

A korkedvezményre jogosult az általános szabályokhoz képest annyi évvel korábban veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ahány év korkedvezményt szerzett.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket egy 2006-os kormányrendelet sorolja fel, amely 2007. január elsején hatályát vesztette. Ez valójában azt jelenti, hogy nem lehet módosítani. A rendelet 2008. május 1-től kiegészült azzal, hogy a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők esetében a jármű típusától független a korkedvezmény.

A hatályos jogszabály rögzíti, hogy 2013. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik majd.

A korkedvezményre jogosító munkakörcsoportok

I. Föld alatt végzett munka
II. Fúrótoronynál végzett munka
III. Sűrített levegőben végzett munka
IV. Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka
V. Melegüzemben végzett munka
VI. Villamosenergia-iparban végzett munka
VII. Textiliparban végzett munka
VIII. Sütőiparban végzett munka
IX. Hűtőházban végzett munka
X. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka
XI. Közlekedésnél végzett munka
XII. Polgári repülésnél végzett munka
XIII. Robbanóanyag-iparban végzett munka
XIV. A magyar honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei