Iskolai takarékbélyeg: lehet, hogy újraindul?

A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány konferenciát rendezett, melynek fókuszában a lakosság megtakarítási hajlandóságának ösztönzése állt. Az eseményen többek között elhangzott: a lakossági megtakarítások alakulása mind a nemzetgazdaság, mind a háztartások szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Hazánkban a lakosság pénzügyi kultúrája meglehetősen alacsony szinten áll. Ezt számos kutatás, felmérés bizonyította: nem csak, hogy rendkívül alacsony megtakarítási hányaddal rendelkezünk, de még a megspórolt pénz "fialtatásából" is az látszik, hogy van még mit tanulnunk a külfönféle pénzügyi eszközökről - a legtöbben ugyanis legfeljebb, ha bankbetétben tartják félretett pénzüket, szintén sokan otthon, a befőttes üvegben, készpénz formájában.

Márpedig a megtakarításoknak egyre nagyobb szerep jut, főleg ha kicsit hosszabb távra tekintünk előre, hiszen a mai fiataloknak vajmi kevés esélyük van arra, hogy kielégítő állami nyugdíjban részesüljenek. Ezt hangsúlyozta a konferencián Holtzer Péter, a NYIKA elnöke, a Pénziránytű Alapítvány kurátora is. Ma elsősorban nem a megtakarítással rendelkezők arányával van a probléma - véleménye szerint - hanem annak összetételével, ugyanis azok, akiknek a leginkább szükségük lenne néhány havi vésztartalékra, nevezetesen a szegényebb családoknak, egyáltalán nem rendelkeznek megtakarításokkal. Márpedig ők egy igen széles rétegét alkotják társalmunknak, amit Holtzer Péter időzített bombaként aposztrofált.

De nem kell feltétlenül több tíz évre előre gondolni, elég ha egy esetleg bekövetkező állásvesztésre, vagy bármilyen egyéb váratlan eseményre gondolunk: akik nincsenek ilyen helyzetekre anyagilag felkészülve, esetleg még hitellel is rendelkeznek, igen súlyos helyzetbe kerülhetnek. Ezt ma már nem kell különösebben részletezni.

A konferencián összegyűlt szakemberek, bankok képviselői a különféle takarékosságra ösztönző termékeiket mutatták be, melyek egy része már az egészen kicsi, általános iskolás gyerekeknek szól.

Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke, az OTP Alapkezelő Zrt. Vezérigazgatója előadásában a különböző iskolai takarékoskodási programokat mutatta be, számos nemzetközi, ma is működő példát ismertetve. A fő hangsúly azonban a '80-as években hazánkban működő iskolai takarékbélyeg felelevenítésén volt.

A szakemberek mindegyet értettek abban, hogy a takarékosságra, pénzhasználatra nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ha ugyanis a gyerek nem tanul meg bánni a pénzzel, később felnőttként sem fogja tudni keresetét beosztani.

Ezt a szemleletett hivatott meghonosítani, illetve erősíteni az 1952-ben megjelent iskolai takarékbélyeg, amelynek címletei kezdetben 50 fillér, 1, 2, 5 forint, majd a forint inflálódásával párhuzamosan a későbbiekben 10, 20, 50 forint voltak.

A takarékbélyegek gyűjtése az iskolai tanévhez igazodott. A gyűjtőlapon lévő összeg után az OTP kezdetben évi 1% kamatot fizetett - a kibocsátást követő hónaptól a beváltást megelőző hónapig - kamatozott., amelyet a későbbiekben több alkalommal felemeltek, így az 1990-1991-es tanévtől egyszeri 15 százalékot kamatozott a bélyegek értéke. Az iskolai takarékosság népszerűsítését versenyekkel,külön jutalmakkal ösztönözték. A nevesített gyűjtőlapot a tanév végén a takarékossági megbízott tanár aláírásával és az iskolai pecséttel hitelesítette.

Május 31. után elkezdhették a gyerekek a megtelt gyűjtőlapokat, szüleik kíséretében forintra váltani, amiből megvásárolhatták rég óhajtott játkékaikat, vagy hozzájárulhattak az osztálykirándulás költségéhez.

A takarékbélyeg - "sok kicsi sokra megy" alapon - tulajdonképpen a pénzzel való helyes bánásmódra nevelte a gyerekeket. A gyűjtögetés játékos oldalának megvolt a másodlagos nevelési célzata is, hiszen a konstrukció lelkét adó bélyegek mindig valamilyen nevelő célzatú üzenetet igyekeztek eljuttatni a tanulókhoz. A bélyegeken rendszeresen szerepeltek például a KRESZ-szabályait népszerűsítő rajzfilmfigurák; az energiatakarékosságot megszemélyesítő vízcsepp; vagy az elsősegély és a mentőhívás fontosságát hangsúlyozó rajzfilmfigurák.

Sajsnos az iskolai takarékbélyegek értékesítése 1992. szeptember 1-jén megszűnt, ezzel együtt a pénzügyi tudatosságra nevelés egy kitűnő eszköze veszett el az iskolákból.

Kérdés persze, hogy a mai gyerekek, akik már szerves részét képezik afogyasztói társadalomnak, és a reklámok jelentős része már direkt őket szólítja meg, mennyire lennének képesek, illetve mennyire lelnék örörmüket az ilyesfajta gyűjtögetésben.

Az MNB kezdeményezésére létrejött Pénziránytű Alapítvány azonban úgy gondolja, hogy a fiatalok megtakarítási szemléletformálására mégis hasznos lenne újraindítani egy olyan országos programot, amely iskolai keretek között segíti elő a takarékossági szemlélet kialakítását. Ennek kidolgozására az alapítvány szakértői munkacsoport felállítását is kezdeményezte, melybe a kereskedelmi bankok képviselőire is számítanak.