Nem tudunk megtakarítani, van aki nem is akar!

Hazánkról már több, egymástól független felmérés is megerősítette, hogy a pénzügyi kultúránk nemzetközi összehasonlításban meg sem közelíti a kívánatos mértéket. A lakosság nyolcvan százaléka már rendelkezik bankkapcsolattal - ez a környező országokkal összehasonlítva negyedik helyre elegendő - ezen belül azonban inkább a hitelek dominálnak, mint a különféle megtakarítási termékek: előbbinél második, utóbbinál csak a 7-8. helyre szorulunk a többi ország rangsorában - nyilatkozta Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón.

Magyarázatul szolgálnak erre azok a felmérési eredmények is, melyek szerint különösen kevés ismerettel rendelkezünk magukról a megtakarítási termékekről, a pénzügyeinkkel kapcsolatos döntéseket általában megfelelő háttérismeretek, a kockázatok mérlegelése nélkül hozzuk meg.

Ezen a helyzeten kíván változtatni a Raiffeisen Bank MegtakarítOK címet viselő pénzügyi szemléletformáló programja, melyet a GfK Hungária Piackutató Intézettel, valamint a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületével (FOME) karöltve hívott életre.

A program egyik sarokpontját jelenti a most először elkészített, és publikált Megtakarítási Index, ami ezentúl negyedévente frissül.

Mit tud az új index

Idén márciusban ezer, 15-69 év közötti magyart kérdeztek meg a GfK kutatói megtakarítási szokásaikról. A felmérés során szándékosan nem definiálták a megtakarítás szó jelentését, így mindenki azt értett alatta, amit akart - így előfordulhatott, hogy életbiztosítását, nyugdíj-előtakarékosságát egyesek megtakarításnak vettek, mások nem.

Az index négy részindexből tevődik össze, melyek külön-külön 0-100 közötti értéket vehetnek fel, számtani átlagukból pedig megkapjuk a Megtakarítási Index aktuális negyedéves értékét.

Az egyik ilyen részindex a jelenlegi megtakarítási képességé, amely a megtakarításokkal rendelkező háztartások arányát fejezi ki. 100 pontot akkor vehet fel, ha mindenkinek van megtakarítása a célcsoporton belül, nullát értelemszerűen akkor, ha senkinek. A mostani adatfelvétel során az index 23,2 pontot ért el, vagyis a felnőtt lakosság kevesebb, mint negyede rendelkezik csak megtakarítással.

Az elmúlt 10 év statisztikáit figyelve 2004-ben volt a legmagasabb a hazai megtakarítási arány, akkor 37 százalék volt, a mélypontot pedig 2008-ban érte el, amikor kevesebb, mint minden ötödik magyar érezhette magát megtakarításai biztonságában.

A második részindex, a megtakarítási szerkezet indexe a megtakarításokkal rendelkezőket bontja szét aszerint, hogy milyen stratégia mentén tesznek félre. Értéke annál magasabb, minél magasabb a banki megtakarítási termékek aránya a pénzügyi szektoron kívüli megtakarításokhoz képest. Ilyen szempontból tehát az ingatlanba, műkincsekbe, aranyba stb. fektetők lefelé húzzák az index értékét, mivel ezek nem banki termékek.

A banki megtakarítások között is különbséget tesz azonban az index azok kockázata, és várható hozama függvényében. Minél kockázatosabb termékbe (értékpapír, pénzügyi befektetés, életbiztosítás, nyugdíjpénztár) fektet a többség, annál magasabb az index értéke, szemben a készpénzzel, vagy bankbetéttel.

A négy részindex közül ez kapta a legmagasabb, 62 pontot, ami tehát azt jelzi, hogy inkább a pénzügyi szektorban tartjuk pénzünket, és nagyon kicsi azok aránya, akik készpénzben, vagy nem banki megtakarításban gondolkodnak. A pénzügyi kultúra fejlődésével azonban még van lehetőség az index értékének emelkedésére, mivel még mindig a bankbetét dominál (50%) a megtakarítási formák között. A fogyasztói bizalom emelkedésével azonban a kockázatvállalási kedv is növekedhet.

A harmadik részindex már a jövőbeli kilátásokat firtatja, egyfajta bizalmi indexként is felfogható. A jövőbeli megtakarítási várakozások indexe az elkövetkező 12 hónapban várt jövedelemváltozással, illetve ugyanezen az időtávon a megtakarítások összegében várható változásokkal kapcsolatos előrejelzéseket összegzi. A maximumot, azaz száz pontot akkor veheti fel, ha mindenkinek nő a jövedelme és a megtakarítása is, nullát pedig akkor, ha mindkettő csökken a következő 12 hónapban. Az idei első negyedéves 26,8 pont alapján meglehetősen szkeptikusak vagyunk a jövőbeli megtakarítási lehetőségeket illetően. A megkérdezettek 70 százaléka számít ugyanis megtakarításainak csökkenésére, 67 százalék pedig jövedelmében is csökkenést vár. Mindössze 9-10 százalék számít arra, hogy kedvezően alakul anyagi helyzete.

Bacher János azonban hozzátette, hogy a lakosság hajlamos a kríziseket túlreagálni véleményében. Ha a makroadatok közül a munkanélküliség nem növekszik tovább, és folytatódik a reáljövedelmek emelkedése, az index jelentősebb javuláson mehet át.

Az utolsó részindex, a megtakarítási attitűd indexe a lakosság bankokba vetett bizalmát, a megtakarítások képzéséhez alkalmas helyzetről alkotott véleményt vizsgálja. A válaszok alapján az emberek kevesebb mint fele (45%) bízik csak a bankokban, míg bankellenesnek kevesebb, mint negyedük mondható. Ennek ellenére még a bankokkal elégedetlenek közül is sokan belátják, hogy pénzük jobb helyen van náluk, mint otthon, 20 százalékuk azonban ennek teljesen ellentmond.

Megdöbbentő azonban a megtakarítások képzésével kapcsolatos attitűd: mindössze 3 százalék hiszi úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a megtakarításoknak, 80 százalék azonban kifejezetten cáfolja ezt.

Összegezve, a Megtakarítási Index 39,2 pontot ért el tehát az első negyedévben, ami rendkívül alacsonynak mondható. A nemzetközi összehasonlításban is gyenge eredményre magyarázatul szolgál a lakosság viszonylag magas eladósodottsága, főleg lakáshitel formájában. Ezért érintette a válság is különösen súlyosan a magyar lakosságot, hiszen megtakarítások hiányában az emelkedő hitelterhekkel, és a csökkenő reáljövedelemmel szemben tehetetlenné váltak.

Te mire költenél egy millió forint nyereményt?