Hihetetlen: ők nem akarnak nyugdíjba menni!

Mint ahogy más országokban is, itt is problémát okoz az átlagéletkor emelkedése, vagy akár a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának különbsége is. A nők már régóta küzdenek azért, hogy ugyanakkora nyugdíjkorhatárt állapítsanak meg náluk is, mint a férfiaknál (ez mára sem valósult meg). Ez azért is érdekes, mert nekik az alacsonyabb. Kínában szintén tendencia, hogy miközben évtizedekkel ezelőtt még az volt a normális, hogy a nők férjhez mennek és gyereket szülnek, addig mára egyre több itt is a szingli 30-as, 40-es nő, akik márpedig ugyanannyi ideig akarnak dolgozni, mint a férfiak.

A nők öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, a nyugdíjkorhatár 50 illetve 55 év. Ez azért alakult így, mert az 50-es években még a nők mind otthon, mind a gyárakban komoly terhelésnek voltak kitéve és a kormányzat ezzel próbálta honorálni az erőfeszítéseiket. 2000 után viszont egyre több nő tekintette ezt diszkriminációnak.

A korai nyugdíjazás ugyanis alacsonyabb szociális juttatásokat jelentett, ami sokak szerint nem fair a nőkkel szemben. Ráadásul ez kizárta a nőket számos, az állam által adott kedvezményből, amelyek 30 éves munkaviszonyt követeltek meg. Az élet és a körülmények változásával, mint például az egygyerekes családmodell, lehetővé vált a nőknek a munkára való fokozott koncentráció, így joggal kérik azt, hogy ugyanakkor mehessenek nyugdíjba, mint a férfiak.

A munka márpedig szükséges...

A korai nyugdíjkorhatárnak meg is lett az eredménye, sokan ugyanis szeretnének tovább dolgozni, hogy javítsanak az életkörülményeiken és hogy meg tudják őrizni a pénzügyi függetlenségüket. A HSBC 2006-ban készített tanulmánya szerint az emberek 31 százaléka gondolta úgy, hogy jó lenne saját maguknak meghatározni a nyugdíjba vonulás idejét, és 25 százalék nyilatkozta azt, hogy attól kellene függenie a nyugdíjkorhatárnak, hogy az emberek meddig képesek teljes körűen ellátni feladataikat.

33 százalék szerint ugyanis a munka értékesebbé teszi az életüket, 31 százalék véleménye alapján pedig igenis szükséges a szellemi megterhelés is a fizikai mellett ahhoz, hogy valaki egészségesen tudjon élni. Mindössze 13 százalék volt az, aki azért szeretne tovább dolgozni, mert anyagilag szükséges lenne.

2006. év végén nyílván a társadalmi és gazdasági nyomás hatására is felmerült, hogy emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, mivel ezzel a finanszírozási kérdések egy részét is megoldanák. Az 50-es években születettek, amikor még nem volt egygyermekes a családmodell, lassan kezdenek nyugdíjba menni, viszont ma már azok kezdenek dolgozni, akik az 1980-ban bevezetett "új rendszerben" születtek, így kevesebben is vannak, mint akik nyugdíjba mennek. Vagyis itt is elmondható, hogy a népesség elöregszik, nem is kis mértékben.

Az emelésnek viszont több ellensége is akadt már eddig is, sokak szerint ugyanis ezzel a munkanélküliséget fokoznák. Az állami vállalatoknál ugyanis korábban az volt a bevett szokás, hogy a dolgozók korengedménnyel mennek nyugdíjba, akár már a 40-es, 50-es éveikben is, hogy helyet adjanak a fiataloknak.

2007-ben már sokan nyugdíjkrízisről beszéltek Kínát illetően. Az idősek száma ugyanis sehol máshol nem tapasztalt mértékben emelkedett, 2005 és 2015 között a becslések szerint megduplázódik, 2015-re elérve a 200 milliót. A század közepére már 430 millió nyugdíjassal számolnak a szakértők. Ez viszont különösen nagy terheket ró a gazdaságra, ami már évtizedek óta szenved a fillérekért dolgozó fiatal és képzetlen munkaerőtől országszerte.

A korábbi kezdeményezések így megalapozottnak látszottak, miszerint a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 60 évre, a nőknél 55 évre kellene emelni. Ezzel közelítenének valamennyit a nemzetközi szinthez, de jelentős könnyítést adna a kínai nyugdíjrendszernek is. Ez viszont új problémákat is felvet a kormánynak. 2006-ban például 4,13 millió kínai fiatal diplomázott le, akiknek a 30 százaléka még mindig nem talált munkát.

A munkanélküliség viszont nem csak a diplomások, hanem az alacsonyabb képzettségűek között is nagyon magas. A nyugdíjkorhatár emelésével az idősebbek tovább fognak dolgozni, így még tovább romolhat a helyzet.

A fentiek ellenére sem hozott még döntést a kormány 2008-ra sem, de a kínai Szociális és Munkaügyi Minisztérium bejelentette, hogy várhatóan továbbra is megmarad a jelenlegi nyugdíjkorhatár szintje, 50 illetve 55 évnél, a tervek szerint 2020-ig.

Mára sem változott a helyzet...