Borostyánba zárt gazdagság...

A drágakő-befektetések között is kuriózumnak számít a borostyán, és borostyán felhasználásával készült ékszerek vásárlása, oly annyira, hogy hazánkban csupán egy ékszerszaküzlet van, amely kifejezetten ilyen ékszerek értékesítésével foglalkozik.

A borostyán 34-50 millió évvel ezelőtt keletkeztek a Skandináv-félsziget, Finnország, Karélia valamint a Kola-félsziget alkotta Fennoskandináviában, majd a Balti-tenger hullámaival vagy a gleccserek morénájában kerültek másodlagos lelőhelyükre, ahonnan kibányászták őket, ilyen lelőhelynek számít Lengyelország is, ahol a drágakő bányászatának és megmunkálásának nagy hagyományai vannak.

A borostyán viszonylag gyakori és kedvező áron beszerezhető drágakő, a vele készült ékszereket exkluzív voltát az adja, hogy nincs két egyforma ebből a kőfajtából, amelynek értéke nagyságától, színétől, ritkaságától és attól függ, hogy tartalmaz-e valamilyen zárványt. A zárványok a gyantába beleragadt növények, illetve állatok, utóbbiak értékesebbek, amelyekért attól függően, hogy mit tartalmaznak több száz, de akár több ezer dollárt is ki kell adnunk. A legértékesebbnek az éppen maradt gerincesek számítanak, amelyekből azonban eddig csupán egyetlen, minden kétséget kizáróan hiteles példányról tudnak, egy 4,2 centiméteres fiatal gekkóról. Természetesen ezeknek nem a szépség az egyetlen értéke, tanulmányozásukkal a kutatók is értékes információkkal gazdagodhatnak az akkori élővilágról.

A borostyán, a gyémánttal és a többi drágakővel ellentétben nagyon puha (2-2,5-es keménységű) és érzékeny. Ez lehet az oka annak, hogy elég kevés antik (100évnél idősebb) borostyán-ékszert ismerhetünk a világon, ezek természetesen nagyon értékesek, de csupán ritkán büszkélkedhetünk abban, hogy a nyakunkban ilyen ékszerek csillognak, mert ezek különleges bánásmódot és tárolást igényelnek.

De a mindennapi használatra megvett ékszerek esetében sem javasolják a szakértők, hogy azokat nagyobb behatásnak tegyük ki, mert könnyen karcolódnak, illetve nagyon kell vigyázni arra, hogy véletlenül se érintkezzenek akár parfümmel, akár más vegyi anyaggal.

Már elég kis indulótőke is elegendőnek bizonyulhat a bevásárláshoz, hiszen egy hétköznapra szánt újonnan elkészített ezüst ékszer ára, az Agrianna ékszerüzlet tulajdonosa szerint el sem éri az ezer forintot. Természetesen nem ez a kategória, amelyben befektetésünk megtérülhet, mert ezen a területen is, mint az alternatív befektetések esetében általában a kuriózumok jelentik a nyereség garanciáját. Zárványos borostyánékszereket akár már tíz ezer forint körüli összegért is kaphatunk, de az igazán értékes és szép darabokért ennek akár többszörösét is ott kell hagynunk.

Magyarország egyetlen kifejezetten ilyen ékszerekkel foglalkozó boltját az előbb említett Agrianna Ékszerüzletet Egerben kereshetjük fel, itt újonnan készített ezüstbe foglalt darabokat vásárolhatunk. Ha inkább a "nagyobb halak" iránt érdeklődünk, akkor az aukciós házak ajánlatait érdemes böngészni (akad egy-két ilyen ékszer is a kalapács alá kerülők között, de kifejezetten ilyen témában itthon még nem rendeztek árverést), illetve ellátogathatunk a borostyánból készített ékszerek "szülőhazájába", Lengyelországba, ahol már szép számmal találhatunk ilyen témában tevékenykedő ötvösöket, ékszerüzleteket, vagy felkereshetjük az általuk rendezett kiállításokat is.

Vigyázat! Nagyon sok a hamisítvány a piacon, a szakértők szerint a köveknek legalább a fele nem eredeti. Főleg a zárványos kövekkel kell nagyon vigyázni, sokan próbálkoznak ugyanis azzal, hogy a felolvasztott borostyánt ma élő rovarokra öntik, amelyeket a gyanutlan vásárló megvesz, főleg akkor, ha azt egy ásványkiállításon kínálják fel neki. Az eredetiség vizsgálat nagyon sokba kerül, ezért érdemes inkább olyan borostyánokat vásárolni, amelyek eredetiségéről elismert szakember ad ki bizonyítványt.

Mivel nincs erre gyakorlat, elég nehéz arra a kérdésre választ adni, hogy befektetésünk tárgya mennyire könnyen értékesíthető, egy bizonyos, mivel a drágakövek, illetve az arany és ezüst világpiaci ára folyamatosan növekszik, ezért ékszerünk vagy borostyánunk értéke mindenképpen növekedni fog.

A magyar piac jelenleg a szakértők szerint eléggé kevéssé fogékony az alternatív drágakövek és féldrágakövek (smaragd, rubin, borostyán) alkalmazására, végletesség jellemzi a fogyasztókat: vagy gyémántot vesznek, vagy cirkóniát, így jobban járhatunk ha külföldön próbálkozunk ékszereink eladásával, ahol nagyobb erre az igény és a kereslet.