Családi házad van? Mától jönnek a gigabírságok

A parlagfűszezon augusztus elejétől szeptember végéig tart, de a hatékony védekezés érdekében idejében fel kell készülni a gyommentesítésre. Ezért július 1-től 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot kaphat az, akinek a földjén parlagfüvet talál a hatóság - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A bírság maximuma nem véletlenül ilyen magas, Magyarországon ugyanis hozzávetőlegesen minden ötödik ember szenved parlagfű allergiában. Ráadásul aki eddig nem volt érzékeny a parlagfűpollenre, az is veszélyeztetve van, mert az allergia előbb-utóbb bárkiben kialakulhat.

Mikor kaphatsz 5 milliós bírságot?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében köteles a földhasználó az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A határnap nagy biztonsággal került megállapításra, mert eddig az időpontig nem éri el a parlagfű a virágzó állapotot. Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. A felvett jegyzőkönyv alapján a megyei illetékes hatóság a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít.

Az eljárás során a mulasztó földhasználóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt. Azonban belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon, mivel a lakóövezetben virágzó parlagfű nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az emberek számára. Amennyiben az ügyfél nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik.

Ráadásul a kötelezően kiszabott bírságon túl a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az "ügyfélnek" kell megfizetnie. Külterületek esetében a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, míg belterületeknél az önkormányzat jegyzője végzésben állapítja meg az eljárás során felmerült költségeket, melyek magukban foglalják:

• a vállalkozó költségét (ha a közérdekű védekezést végrehajtotta),

• a vállalkozó okafogyottá vált kiszállási költségét (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre)

• a közérdekű védekezés végrehajtásával kapcsolatban felmerült hivatali költséget.

• külterületek esetében az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei a mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű visszaszorítására a rendszeres, alacsony tarlómagassággal elvégzett kaszálást javasolják. A mezőgazdasági területeken a növényvédőszeres és mechanikai gyomirtás megfelelő időben történő elvégzésével a parlagfű ellen hatékonyan lehet védekezni, később a parlagfű eltávolítása már csak a kultúrnövény károsodásával oldható meg.