Kiszivárgott: éhbérért robotolnak a melósok a londoni ruhagyárban

Az elmúlt években rengeteg cikk jelent meg a magyar sajtóban arról (például a Pénzcentrumon is), hogy több hiányszakmában is degeszre kereshetik magukat a magyar szakmunkások külföldön. Sokat lehetett többek között hallani arról, hogy a hazai bérek sokszorosáért szegődnek el Nyugat-Európa országaiba például az egészségügyi dolgozók, a vendéglátósok, illetve az építőipari szakmunkások is. Csak a példa kedvéért, egy tavalyi beszámoló szerint

A külföldi keresetekről szóló hírek valóságtartalmát mi sem igazolja jobban, minthogy a migráció miatt az elmúlt években több szakmában és több régióban is kritikus szintűre, azaz a termelés, szolgáltatás színvonalát veszélyeztető mértékűre nőtt idehaza a munkaerőhiány. Így van ez annak ellenére is, hogy egy interjúkérdésre Orbán Viktor még tavaly novemberben leszögezte, sosem tekintette mércének az uniós béreket.

Az érem másik oldala

Hiába dolgozik azonban már jóval több mint félmillió magyar szakmunkás a határon túl, ez persze nem azt jelenti, hogy külföldön, többek között Angliában, kolbászból van a kerítés. Éppen a napokban került például nyilvánosságra egy leleplező riport, amelynek tanulsága szerint egyes brit gyárakban

Ez mai árfolyamon alig több mint 1000 forintos órabér; és bár elsőre nem tűnik kevésnek az összeg, azt nem árt tudni, hogy ez még a brit létminimumérték felét sem éri el - írja a Daily Mail. A három gyárban is titkos felvételeket készítő riporter egyik alkalommal a főnökét is kérdőre vonta: hogyan fordulhat elő, hogy 7,2 fontnál kevesebbet, vagyis a létminimum alatti bért kap - szögezte neki a kérdést az inkognitóban dolgozó újságíró. A főnöke erre azt válaszolta, hogy

A riportból az is kiderült, hogy ezekben a gyárakban többek között olyan neves ruhaboltoknak készítettek termékeket, mint a River Island, vagy a New Look. Bár a leleplező felvétel után a gyár tagadta, hogy ennyire keveset ad a dolgozóinak, ennek ellenére az egyik neves ruhabolt beszállítóinak listájáról lekerült a fent említett ruhagyár. Az áruház azt nyilatkozta, hogy a szállítóktól kapta az információt, hogy ne rendeljen többet ebből a gyárból.

A riporter más ruhagyárakban is dolgozott, ahol közel hasonló volt a helyzet. Az egyikben 3,5 fontot keresett óránként, míg máshol 3,25 fontot fizettek neki egy óra munkáért cserébe. Az órabérek mellett azonban a körülmények is borzalmasak voltak a gyárakban. A leleplező filmben látszik, hogy a gyárakban a padlón halmozzák fel a szemetet, nem hagyják szabadon a vészkijáratot, és olyan is akadt, amikor a dolgozók bent dohányoztak a gyárban.

Érdemes résen lenni

Korábban a Pénzcentrum is beszámolt már olyan átverős álláshirdetésekről, amelyek kifejezetten azokat a magyarokat vették célba, akik külföldön szeretnének munkát vállalni. "Magas fizetés, nyugati munka, adnak szállást is, és még nyelvtudás se kell hozzá" - ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel tele van az internet, és ezzel még nem is lenne probléma, ha sokan nem csak kihasználni és lehúzni szeretnék a leendő munkavállalókat.

Minden esetben érdemes tájékozódni az állásinterjún arról, hogy milyen juttatási csomagot kínálnak, hogy alakul a bérezés, ha bruttó összeget adnak meg, akkor az adott országban milyen az adózási rendszer, illetve az adott városban mennyiből lehet megélni. Valamint már az álláshirdetés szövegében benne kell lennie pontosan a feladatoknak és az elvárásoknak. Érdemes megnézni a hirdető céget is, és annak honlapját.