Azonnal nézd meg a munkaszerződésedet: baj van, ha ezek nincsenek benne

A friss munkavállalók kevesebb mint fele olvassa el a munkaszerződését mielőtt aláírná, pedig a benne rejlő információk alapvetően meghatározzák az életedet. Összeszedtük, mi az, aminek feltétlenül benne kell lennie annak érdekében, hogy biztonságban legyél az új helyeden.

Egy kutatásból, amit többek között az Independent Magazin hozott nyilvánosságra, az derül ki, hogy a britek 53 százaléka anélkül fogad el állásajánlatot, hogy vetne akár csak egy pillantást is a munkaszerződésére. Sőt, még a jogászok 27 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy nem olvasta át tüzetesen a papírt, mielőtt aláírta volna. Ami lássuk be, riasztó adat.

Ezeket mindenképpen ellenőrizd!

Arra vonatkozóan, hogy Magyarországon hányan olvassák el a munkaszerződésüket aláírás előtt, nem találtunk érdemi adatot, ezért gyorsan körbekérdeztünk a szerkesztőségünkben, hogy mik az arányok. Kiderült, rosszabbul teljesítünk, mint a brit átlag: csupán a 40 százalékunk mondhatja el magáról, hogy elejétől a végéig átböngészte a szöveget.

Persze abban a felfokozott állapotban, amiben az ember egy új munkahelyre való belépés előtt van, kevesen képesek hideg fejjel értelmezni egy jellemzően jogi nyelven íródott szöveget. De mindenképpen érdemes megnézni, rögzítve van-e, pontosan mennyi lesz a bruttó bére, valamint a munkavégzés helye, a munkaidő (teljes vagy rész-) és a próbaidő hossza. De hogy egészen biztosan semmit se hagyjunk ki, megkérdeztünk egy munkajogi tanácsadót, mik azok a sarkalatos pontok, amelyeket feltétlenül keressünk meg a szerződésünkben.

 - mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Baksai Zoltán, munkajogi szakokleveles tanácsadó és adatvédelmi tisztviselő. Hozzátette, lehetetlen ehhez a sokféleséghez egységes ellenőrző listát adni, csupán a főbb szempontok kiemelésére lehet vállalkozni. Jó azt is tudni, hogy nem mindent a munkaszerződés tartalmaz, például az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról a munkáltató külön dokumentumban tájékoztathat a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül. Az sem mindegy, hogy a munkáltatónál van-e kollektív szerződés, vagy nincs.

De legelőször is néhány alapszabály ahhoz, hogy ordító szarvashibát ne kövessünk el:

• Semmiképpen se írjunk alá alapos átolvasás, értelmezés nélkül munkaszerződést, vagy munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumot! Azt mindenképpen ellenőrizni kell, hogy arról szól-e a szerződés, amiről az állásinterjú. Amennyiben nem szerepel a szerződésben az, amit a munkáltató ígért, azt kérjük számon. Később könnyebb "behajtani" azt, amit szerződés tartalmaz, mint egy négyszemközi beszélgetésen elhangzottakat.
• Nagyon triviálisnak tűnhet, de a munkavállaló adatainak pontosságát is célszerű ellenőrizni. A tévedést, elírást nem lehet kizárni, téves név, cím (bankszámlaszám) később kellemetlenséget okozhatnak.
• Az úgynevezett blanketta munkaszerződéseket (nyomtatványboltban vásárolható ilyen, úgynevezett "önátírós" változatban, illetve az internetről is sokan töltik le) sok kis- és középvállalkozásnál használják, szakértőként magam is gyakran találkozom velük, de olykor "antik", hatálytalan példányokkal is. Erre egy jó ellenőrzőpont az alapbér meghatározására szolgáló rész ellenőrzése: amennyiben ott "személyi alapbér" szerepel, máris tudhatjuk, hogy az a dokumentum a régi munkatörvénykönyve alapján készülhetett. Ugyanilyen gyanús lehet, ha "változó munkahelyre" vonatkozó pontot találunk, ez a fogalom már elavult. A friss blanketta munkaszerződések sem feltétlenül jelentik a legjobb megoldást, mivel lehet, hogy olyat tartalmaznak, amit nem szeretnénk, vagy fordítva: nem tartalmazzák a munkáltatóval kialkudott egyedi megállapodásainkat. Például egy munkavállaló, akinek legalább középkategóriás, magáncélra is használ-ható szolgálati autót ígérnek a munkaköréhez, jó, ha ragaszkodik a "legalább közép-kategóriás" kitétel munkaszerződésbe foglalásához, ha a szerződés nem tartalmazza ezt. Ellenkező esetben egy olyan kisautót is kaphat, amelybe maga is alig fér be.
• Mit tehetünk, ha a munkáltató hiúsági kérdést csinál a szerződéses igényünkből, mondván: az ő adott szava erősebb, mint a szerződés. Hiú embert a hiúságánál lehet megfogni, például így: "Nézze, ilyen kaliberű menedzserrel, mint Ön, bármikor előfordulhat, hogy egy fejvadász cég levadássza, és más nagy cég magas pozíciói felé veszi az irányt. A lehetséges utódja csak abból tud kiindulni, amit a szerződésemben talál, és nem köti az Ön nekem tett szóbeli ígérete."