Bérspirál fenyegeti a magyar munkahelyeket: elbocsátások jöhetnek a minimálbéremelés miatt

Szakmai bizonytalanságok kísérik a 2026-os minimálbéremelést. Bértorlódás és versenyképességi kihívások várhatók. A törvény által előírt emelés mértéke mellett, – a munkaerőpiac feszessége miatt – a munkavállalók megtartása további szempontot jelent – állítja a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége friss közleményükben.

A 2026-os minimálbéremelés kulcskérdéssé vált a magyar gazdaságban, hiszen a jelenlegi munkaerő-piaci és gazdasági környezetben a vállalkozások már 2025-ben is komoly terhekkel néztek szembe. Tavaly a bruttó mediánbér 8-10%-kal nőtt, miközben a gazdasági teljesítmény stagnált, és a reálbérek emelkedése meghaladta a termelékenység javulását.

Magyarországon mintegy 1 millió munkavállalót érintenek közvetlenül az alsó bérsávok, a minimálbér és a garantált bérminimum változásai. A régióban továbbra is hazánkban a legalacsonyabb a minimálbér, ami mind munkaerő-megtartási, mind versenyképességi szempontból érzékeny helyzetet teremt.

A hároméves VKF-megállapodás eredetileg 13%-os minimálbéremelést irányzott elő 2026-ra, ám a jelenlegi egyeztetések alapján ennél visszafogottabb emelésről állapodtak meg:

• a minimálbér 11%-kal,
• a garantált bérminimum 7%-kal nőtt.

Ez tovább szűkíti a különbséget a két bérkategória között, ami a szakértők szerint jelentős bértorlódást eredményezhet. A vállalkozások sok esetben csak a kötelező béremeléseket tudják végrehajtani, így a magasabb bérsávokban dolgozók bére arányaiban kisebb mértékben nőhet. Ez egyaránt kockázatot jelent a munkaerő-megtartás és a munkavállalói elégedettség szempontjából.

Csizmadia Gábor, az MMOSZ alelnöke szerint 

A munkaerő-kölcsönzés területén a béremelés további sajátos nehézségeket hoz. A kölcsönvevő cégeknek tartaniuk kell az ekvivalencia elvét, vagyis a kölcsönzött munkavállalók bére és juttatása nem térhet el a saját állományú dolgozókétól. A munkaerő-kínálat és a toborzás versenyképessége így egyértelműen a kölcsönvevő cégek bérpolitikájától függ.

A jelenlegi, 2% körüli növekedést prognosztizáló gazdasági környezetben a vállalkozások tervezhetősége gyengül, miközben a béremelések szintje továbbra is jelentős. A következő hónapokban lezáruló VKF-tárgyalások meghatározzák, hogy a 2026-os év mennyire lesz kezelhető a munkáltatók számára – és milyen mértékben változik tovább a bérstruktúra Magyarországon.

A törvényi minimumok feletti bérsávok az elmúlt években a minimálbér és a bérminimum emelése közötti különbségnél még további, akár 40-50%-kal kisebb mértékben emelkedtek, ami a bértorlódás olyan szintjéhez vezet, hogy a cégek esetenként csak elbocsátásokkal tudják kigazdálkodni a szakembereik megtartásához szükséges emelések fedezetét. Most különösen nagy felelőssége van a szakszervezeteknek és a kormánynak, hogy gazdasági növekedés hiányában milyen béremelésben állapodtak meg. Ugyanakkor a Magyarországon dolgozók bére továbbra is jelentős lemaradásban van a többi EU tagállamhoz, vagy a visegrádi négyekhez képest, tehát a bérfelzárkóztatást következetesen folytatni szükséges, ami nem tud megtörténni a termelékenység javítása nélkül.