Kiderült, mi kell ma a jó álláshoz, ez a két képesség többet ér, mint egy diploma

A WHC, az ország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, „A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon” című átfogó tanulmánya szerint a magyarországi cégek 73%-a tehetséghiánnyal küzd.

A kutatás rávilágít, hogy ez a hiány ma már nem csupán a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiányát jelenti, hanem sokkal inkább a kreativitás, az autonóm gondolkodás és az innovatív szemlélet hiányát is. A felmérés egyértelműen rámutat, hogy a technológiai fejlődés felgyorsulása miatt a munkáltatók egyre inkább olyan munkavállalókat keresnek, akik képesek önállóan gondolkodni és a megszokott kereteken kívül is megoldásokat találni.

A tanulmány alapján elmondható, hogy a munkáltatók számára a legfontosabb alapkészségnek az analitikus gondolkodás számít, amelyet szorosan követ a kreativitás, mint az eredeti ötletek és az izgalmas felfedezések elengedhetetlen forrása.

A gyorsan változó gazdasági környezet miatt pedig kulcsfontosságúvá vált a komplex problémamegoldó képesség, a rugalmasság és az agilitás. Emellett a legkeresettebb személyes kompetenciák, azaz „puha készségek” (soft skills) között szerepel az együttműködés és a csapatmunka, a megbízhatóság, az aktív tanulás iránti kíváncsiság és az alkalmazkodóképesség.

Mindezek alapját pedig a digitális írástudás biztosítja, hiszen az informatikai és adatfeldolgozási készségek, a mesterséges intelligencia és a big data használata ma már szinte minden iparágban alapelvárásnak számít.

Mindemellett a közel 500 oldalas dokumentum azt a kérdést is körbejárja, hogy a digitális és zöld átállás következtében számos munkakör átalakulhat vagy akár teljesen meg is szűnhet. A legnagyobb veszteségek az adminisztratív, valamint a hagyományos gyári munkakörökben várhatók, miközben rohamosan nő a kereslet a big data specialisták, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia szakértők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek iránt.

Ez a strukturális átalakulás rávilágít az élethosszig tartó tanulás és az átképzési programok fontosságára. A kutatás szerint a munkáltatók a képzési lehetőségeket egyre inkább a versenyképesség kulcsának tekintik, és a gyakorlatban szívesebben vesznek fel olyan jelölteket, akiket a vállalaton belül képezhetnek tovább.

A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya egyértelműen jelzi a munkaerőpiac paradigmaváltását. A jövő munkavállalójának nem elég a lexikális tudás, a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos tanulásra való képesség, a kreatív és rugalmas gondolkodásmód, valamint az erős személyes kompetenciák. A vállalatoknak pedig be kell fektetniük a munkavállalók fejlesztésébe, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben is versenyképesek maradhassanak.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!