A fiatalok egyszerre tekintenek optimistán a jövőbe és félnek a rájuk váró kihívásoktól, különösen a mesterséges intelligencia negatív hatásaitól.
Friss lendületet adnának az egész életen át tartó tanulásnak, javítanák a versenyképességet, növelnék a munkaerőpiaci részvételt és előmozdítanák a tehetségek kinevelését.
A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar lakosság 16,4 százaléka semmilyen digitális tevékenységet nem végez.
Egy új tanulmány eredményei szerint a mesterséges intelligenciát használó fejlesztésekhez nem elég, ha csak a szoftverfejlesztők értenek.
A felmondási hullám világszerte folytatódik, mivel a megélhetési költségek növekedése arra készteti a munkavállalókat, hogy jövedelmezőbb állás után nézzenek.
A munkahelyi sikerhez elengedhetetlen, hogy jó soft skillekkel rendelkezzünk. Mit értünk valójában a puha készségek alatt?
A munkaadók leggyakrabban az idegennyelv-ismeretet, a csapatmunkára való alkalmasságot, valamint a fejlett szóbeli és írásbeli kommunikációs készséget várják el a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóktól.
A dolgozók megéléseiből táplálkozó „nagy felismerés" jelenség következményeként újabb jelentős mozgás indulhat be világszerte a munkaerőpiacokon.
A járványhelyzet miatt átalakult munkaerőpiacon másképpen kell gondolnunk készségeinkre is.
Kérdőív segítségével mérték fel, mely készségek és üzleti ismeretek terén van szüksége leginkább segítségre.
Muszáj próbálkozni.
A digitális generációt meg kell tanulnunk.
Pénz beszél...
Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó munkaerőpiacon hatalmas előnyben vannak (a jövőben pedig még inkább lesznek azok), akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el vagy fejlesztik a már meglévőeket. Igen ám, de Magyarországon az egész "life long learning", azaz élethosszig való tanulás igencsak gyerekcipőben jár. Olyannyira, hogy 2018-ban például a 25-64 éves korosztály csupán hat százaléka képezte magát valamilyen módon, miközben az EU-s átlag 11,1 százalék. A szakemberek pedig - nem meglepő módon - már kongatják a vészharangokat.
