Ez a sztárszakma visz most mindent itthon: 2,5 milliót fizet havonta

A magyar informatikai piac három év alatt radikálisan átrendeződött: közel kétezer IT-vállalkozás tűnt el, miközben az ágazat teljes árbevétele továbbra is meghaladja a 8 ezer milliárd forintot. Az OPTEN legfrissebb adatai szerint 120 ezer fő alá csökkent a szektorban dolgozók száma, valamint 15%-kal kevesebb IT céget alapítottak, mint 2022-ben. Pulay Gellért szerint a szektor zsugorodása nem összeomlás, hanem természetes konszolidáció. A kis cégek egy része beolvadt, mások egyszerűen nem bírták a mesterséges intelligencia és az infláció által fűtött versenyt.

„A számok ijesztőnek tűnhetnek, de ez egy normális piaci mozgás. Az IT-szektor most tisztul, nem omlik össze” – mondta Pulay Gellért, az Országos IT Megmérettetés (OITM) ötletgazdája. Hozzátette: „A vállalatok ma sokkal tudatosabbak. A hangsúly a hatékonyságon van, és azon, hogy kivel dolgoznak együtt. A tehetséges szakembereket nem engedik el, de a középszerű teljesítményt a piac egyszerűen kiszorítja.”

Nőttek a fizetések

A szektor egészében az adózott eredmény 15,4%-kal nőtt 2024-ben, ami azt mutatja, hogy a kevesebb cég több profitot termel. A személyi ráfordítások ugyanakkor folyamatosan emelkednek: az informatikai szolgáltatásokban 9,1%-kal nőtt az egy főre jutó bérköltség 2024-ben. Ez jelzi, hogy a vállalatok a minőségi munkaerőre hajlandók többet áldozni, de már nem minden pozícióra. „A középszintű szakemberek iránti kereslet erősen visszaesett, hiszen a rutinmunkát egyre inkább kiváltja az AI. Úgy is lehet mondani, hogy akik a legjobban értik és alkalmazni tudják az új AI megoldásokat, ott érezhető leghamarabb a hatása” – magyarázta Pulay.

A bérdinamika is lehűlt. A KSH adatai szerint 2025 tavaszán a szektor átlagos bruttó keresete 1,145 millió forint, a vezető fejlesztők és architektek pedig 1,8–2,5 millió forintot keresnek. A bérek ma már nem nőnek az infláció ütemében, így a reáljövedelmek stagnálnak. A legnagyobb bérelőnyt továbbra is az AI-fejlesztés, a kiberbiztonság és a felhőtechnológia területén dolgozók élvezik, míg az egyszerűbb fejlesztői pozíciók elértéktelenednek

 - fejtette ki a szakember.

A mesterséges intelligencia kettős hatása

A mesterséges intelligencia mára az informatika legnagyobb átrendező erejévé vált. Az IMF szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek 60%-át érinti az AI, a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint pedig globálisan 92 millió állás szűnhet meg, miközben 170 millió új jön létre – vagyis nettó 78 millióval több munkahely keletkezik, mint amennyi eltűnik.

A technológia hatása Magyarországon is érződik: a kezdő informatikai pozíciók száma több mint 10%-kal csökkent 2025 első félévében, miközben nőtt az igény az AI-t, felhőt és automatizációt értő szenior szakemberekre. Pulay szerint az AI a „láthatatlan szelekciós tényező”, amely nemcsak feladatokat vesz át, hanem új gondolkodásmódot is kikényszerít. Ráadásul a globális gazdasági recesszióval karöltve egyfajta kivárásra készteti a gazdasági döntéshozókat.

„Azok lesznek sikeresek, akik nem félnek az AI-tól, hanem használják. Ma már elvárt eszköz: aki nem tudja beépíteni a munkájába, az lemarad” – mondta. Hozzátette: „Az üzleti oldal egyszerűen nem tud lépést tartani a AI megoldások fejlődésének ütemével.”

Tehetség és gondolkodás: az új valuta

A munkaerőhiány továbbra is valós, de ma már nem mennyiségi, hanem minőségi problémáról van szó. A cégek a „mindegy, csak programozni tudjon” szemléletet felváltották a tudatos kiválasztással. „Ma már csak az jut előre, aki szenvedéllyel és önfejlesztéssel dolgozik. Aki átlagos, vagy csak állítja, hogy foglalkozik az AI megoldásokkal azt a piac ki fogja lökni” – fogalmazott Pulay Gellért.

„A generális tudás felértékelődik. Azok lesznek sikeresek, akik nemcsak egy speciális területet ismernek, hanem látják az összefüggéseket is” – mondta Pulay Gellért. Az idei verseny mottója: „Nincs AI ész nélkül”. Ez jól összefoglalja a korszak üzenetét: a mesterséges intelligencia önmagában nem csodaszer, az emberi gondolkodás nélkül még nagyon kevés.