Tömegével hagyják el az országot a fiatalok: alig maradt, aki itthon szeretne dolgozni

Bár a középiskolások zöme továbbra is hazai felsőoktatási intézménybe igyekszik, évről évre folyamatosan nő a külföldön teljes képzésben tanuló magyar diákok száma. Az előző, 2021/2022-es tanévben 16 225 volt ez a létszám, ami 21 százalékkal haladja meg az öt évvel korábbi 13 461-es értéket.

Abban a kérdésben ugyanakkor, hogy a jövőben hol szeretnének majd munkát vállalni, a középiskolások már jóval nagyobb mobilitási hajlandóságot mutattak: 37 százaléknyian külföldi munkát terveznek, 35 százalékuk maradna mindenképpen belföldön, és 28 százaléknyian még nem tudják, merre orientálódnának. A külföldi munkavállalást tervezők 56 százalékban a jobb megélhetést, további 24 százalékban a több munkalehetőséget említették annak fő előnyeként.

A középiskolások terveit elemezve megállapítható, hogy ennek a korosztálynak a mobilitási hajlandósága jóval magasabb, mint a felnőtt korú munkavállalóké. Utóbbiak kapcsán a Trenkwalder decemberben bemutatott legújabb Mobilitási és Elégedettségi felmérése 18 százalékos külföldre költözési hajlandóságot mutatott ki, ami a fele a középiskolai diákokénak

– emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder student services leadere.

Mivel a külföldi munkavállalás melletti döntés fő oka a jobb megélhetés reménye, a legfiatalabb munkaképes korosztály megtartása terén sok fog múlni azon, hogy a következő években sikerül-e majd közelebb hozni a hazai bérszínvonalat a nyugat-európai átlaghoz

– tette hozzá.

A belföldön munkát vállalni tervező diákok körében messze Budapest és Pest megye a legvonzóbb célpont, az érintett válaszadók 77 százaléka szeretne ebben a régióban dolgozni. A legvonzóbb hazai megyék között még Győr-Moson-Sopron (4%), Fejér (4%) és Csongrád-Csanád (2%) megyéket említették a legnagyobb számban.