Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek

2021. november 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a védőoltás kötelező felvételét jogszabály már elő is írta. A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze.

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti - fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat.

A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében.

– hangsúlyozta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A védőoltás felvételének kötelező előírása fajsúlyos beavatkozás a munkavállaló önrendelkezési jogába, ezért a csak a legszükségesebb esetben rendelhető el. A munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek ellátása magas kontaktszámot igényel, továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók aránya is fontos.

Amennyiben a kötelező védőoltás mellett dönt a munkáltató az érintett munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni az oltás felvételének határidejéről - amely legalább 45 nap kell, hogy legyen - továbbá a felvétel elmulasztása miatti jogkövetkezményekről is. A döntést ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania döntése jogszerűségét.A munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig.

A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem, társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog, így járulék fizetési kötelezettsége keletkezik, amelynek összege jelenleg havi 8000 Ft.

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás felvételét, vagy az orvosi szakvéleményt miszerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. 

A rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, bizonyos esetekben érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lehet.  A védőoltás kötelezővé tétele munkáltatói felelősség, így amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű, vagy nem jogszerű, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért