A mai pályakezdők nagy része nyitott, magabiztos, de csak felületes a tudása

Iparágtól függetlenül, ritka ma Magyarországon az olyan cég, amely nem alkalmaz pályakezdő mérnököket. Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) és Tech People kutatásának elkészítése során megkérdezett vállalatok háromnegyede úgy látja, hogy a felsőoktatásból kikerülő új mérnök generáció egyértelmű erőssége a nyitott szemléletmód, a lendület, a technológiák iránti érdeklődés, a modern gondolkodás és az innovatív szemlélet. Mindezekhez társul még pozitívumként a határozottságuk, az önérvényesítési képességük, a tanulási vágyuk, a kreativitásuk és a fokozott teherbírásuk. Valamint azt sem szabad elfelejteni a mai huszonévesek kapcsán, hogy jóval otthonosabban mozognak az informatikában, aminek köszönhetően az IT-tudásuk is biztos alapokon nyugszik, és ez a munkában mindenképpen a javukra írandó.

A serpenyő másik oldalán viszont akadnak jócskán fejlesztendő készségek, képességek. A pályakezdő mérnökök esetében az egyik legnagyobb kihívás, a kutatásba bevont vállalatok felsővezetőinek tapasztalatai szerint, hogy nem elég alaposak a műszaki ismereteik. Kétségtelen, hogy rengeteg elméletet sajátítottak el az egyetemeken, de ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét a tudásuk. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy a tapasztalatok hiánya miatt nincs meg a diplomás fiatalok nagyobb részében a kritikus gondolkodás képessége, emiatt sokszor lefagynak, ha egy elébük kerülő problémára az általuk már ismert technikák, megközelítések alapján kidolgozott megoldásuk nem működik. Ez részben abból fakad, hogy a gyakorlati tapasztalatok híján nem alakult ki bennük az a strukturált gondolkodás, ami mentén a sémáktól elrugaszkodva, a helyzetet egészében átlátva próbálnának megoldásokat keresni a fennálló műszaki kihívásra. Hasonlóképpen hiányzik a legtöbb pályakezdő mérnöknél a csapatban való működés képessége, a transzparens kommunikáció mind szóban, mind írásban, illetve nincs használható technikájuk a konfliktusok feloldására, kezelésére sem.

A kutatásba bevont vállalati szakemberek abban viszont megosztottak voltak, hogy a fiatalok idegennyelvtudása mennyit fejlődött az elmúlt években. Vannak szektorok, ahol inkább erősödést tapasztaltak a cégek, míg sokhelyütt, főleg, ahol a specifikus terminológiákban is jártasnak kell lenni, még mindig elégedetlenek a pályakezdő mérnökök nyelvhasználatának szintjével, minőségével. Az általános tapasztalat az, hogy a szövegértésük általában erős, de a beszéd, az önkifejezés más nyelveken még elég gyenge lábakon áll.

Eltérően ítélik meg az egyetemekről kikerülő diplomások szakmai tudását is a cégeknél. Abban van leginkább egyetértés, hogy az elméleti tudásuk jó, de az ismereteik gyakorlati használhatósága alacsony. Főként azok elavultsága miatt, ezért is szorgalmazzák a vállalatok az egyetemekkel való szorosabb együttműködések kialakítását.

Az EJMSZ szintén úgy látja, hogy hogy az érdekelt felek együttműködése adhat valódi megoldást a jelenlegi helyzetre, valamint a munkába álló fiatalok készségeinek, képességeinek fejlesztése hozhat majd érdemi javulást a munkaadók számára. Ez utóbbihoz szeretne a Szövetség támogatást nyújtani egy olyan – szabadon választható kurzusként felvehető – tantárgy bevezetésével, amely a szervezetben, vagy szűkebb csapatban való eredményes működés mibenlétét ismerteti meg a diákokkal. A kurzus elvégzésével a diákok készségszintűvé fejleszthetik az olyan kompetenciáikat, mint az önismeret és önvizsgálat, az asszertív kommunikáció, az önérvényesítés és a konfliktuskezelés. Az EJMSZ ezzel kíván egy olyan megoldást kínálni, mely – a kutatásban fellelhető információk alapján is – mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal érdekét szolgálja.