Nem hiszed el, mennyi a mérnökinformatikusok fizetése, brutális mi pénzt fizetnek nekik 2026-ban

A mérnökinformatikusok olyan szakemberek, akik műszaki informatikai és információs rendszereket terveznek és fejlesztenek, de ellátják a szolgáltatások adat- és programrendszereinek tervezését és fejlesztését, valamint telepítési és üzemeltetési feladatokat is megoldanak. Munkájukhoz legtöbbször elengedhetetlen az angol nyelvtudás, valamint nagyon fontos a folyamatos tanulás és az önképzés, hiszen az informatika ez egyik leggyorsabban változó terület, a technológiai újdonságokkal és fejlesztésekkel pedig kulcsfontosságú tisztában lenni.

Ezek a szakemberek olyan komplex tudással bírnak tehát, mely jelentős piaci értéket képvisel, különösen az elmúlt évek gazdasági környezetében, ahol a digitalizáció már minden ágazatra kiterjedt. Bérezésük ehhez mérten kimagasló, jelentősen a magyarországi fizetések átlaga felett keresnek, ami nem csupán az elvégzett munka mennyiségét tükrözi, hanem a szakmai felkészültséget, a tapasztalatot és a felelősség mértékét is.

A mérnökinformatikus végzettség önálló FEOR-kóddal nem rendelkezik, ugyanakkor az Oktatási Hivatal adatai szerint a mérnökinformatikus szakon diplomát szerzők többsége szoftverfejlesztőként helyezkedik el. A KSH adatai alapján 2024-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló szoftverfejlesztők bruttó átlagkeresete 1 246 716 forint volt, ezzel a fizetéssel pedig abszolút a kereseti lista élmezőnyébe tartoznak.

Mi befolyásolja a mérnökinformatikusok fizetését?

A fizetések között persze jelentős különbségek lehetnek, melyeket – mint minden más pozíció esetében – itt befolyásol többek közt a tapasztalat. Egy több éves tapasztalattal rendelkező mérnökinformatikus keresete akár a kezdő bérek többszöröse is lehet, ugyanis a pozícióban szinte ugrásszerűen emelkedhetnek a fizetések néhány év gyakorlat után. Ez különösen igaz azokra a szakemberekre, akik valamilyen keresett területen dolgoznak és speciális tudással rendelkeznek. A tapasztalattal ugyanakkor sokszor a munkakör is bővül vagy változik: a senior szakemberek már nemcsak technikai feladatokat látnak el, hanem gyakran csapatokat vezetnek és stratégiai kérdésekben is döntéseket hoznak.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy jellemzően már a pályakezdő mérnökinformatikusok fizetése is versenyképes, és jóval magasabb bérre számíthatnak, mint sok más akár műszaki vagy gazdasági területen végzett fiatal. A KSH adatai szerint a 30 év alatti szoftverfejlesztők átlagbére 2024-ben 1 023 038 forint volt.

A bérezéseket az is meghatározza, hogy az adott szakember hol dolgozik. Egy nagyvállalatnál vagy multinacionális cégnél dolgozó mérnökinformatikus jellemzően lényegesen magasabb bérezésre számíthat, mint egy kisebb vállalkozás vagy állami cég, szerv alkalmazottja. Egyébként az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a mérnökinformatikus szakon végzettek több mint 93 százaléka a versenyszférában helyezkedik el, a közszférában csak alig több mint 3 százalékuk dolgozik.

A fentebbiek mellett a szakember által használt technológia, a specifikus technológiai készségei, a munkakör komplexitása, valamint az iparág is erősen befolyásolja a fizetéseket. Az IT-szolgáltató cégek, bankok, telekommunikációs vállalatok és nemzetközi technológiai cégek általában magasabb béreket kínálnak.

A fizetés mellett a mérnökinformatikus szakmának egyéb előnyei is vannak. Ilyen például a szakmai presztízs, a nemzetközi karrier esélye, vagy a folyamatos fejlődési és széleskörű elhelyezkedési lehetőségek, emellett a mérnökinformatikusok sokszor választhatják a távmunkát vagy a szabadúszó életformát is. A remote munkavégzés lehetővé teszi, hogy valaki külföldi cégeknek dolgozzon anélkül, hogy elhagyná az országot, ez pedig gyakran magasabb fizetést jelent, mint amit egy hazai cég tud kínálni.

Hogyan lehet valaki mérnökinformatikus?

A mérnökinformatikussá válás útja jellemzően felsőfokú tanulmányokon keresztül vezet. Magyarországon több egyetem is kínál mérnökinformatikus alapképzést és mesterképzést, ahol a hallgatók matematikai, informatikai és mérnöki alapokat is elsajátítanak. Az alapképzés 7 féléves, és általában több specializáció választására is van lehetőség.

A diploma megszerzése fontos, de emellett a munkáltatók nagyra értékelik a gyakorlati tapasztalatot, és az egyetemi projektekben vagy gyakornoki programokban szerzett tudást is. Akik már az egyetemi évek alatt dolgozni kezdenek, jelentős előnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon. És mint már fentebb is említésre került, a diploma nem elég, folyamatos önképzésre és tanulásra van szükség, ha valaki versenyképes akar maradni a piacon.