Ezek a dolgozók a járvány legnagyobb vesztesei: hamarosan nagy szükség lesz rájuk

Az EU-n kívüli születésű személyek foglalkoztatási rátája 2020-ban 11,6 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az EU-n belül születetteké az Eurostat friss adatsora szerint. A foglalkoztatottság 2019-hez képest 2,5 százalékponttal alacsonyabb volt, mint  2020-ban az EU-n kívül születettek esetében, míg az uniós tagállamok szülöttjei esetében, akik nem az anyaországukban dolgoznak, a különbség "csak" 1,8 százalékponttal esett vissza. Még nagyobb a különbség azok esetében, akik születési országukban dolgoznak: az ő foglalkoztatottsági rátájuk csupán 0,4 százalékpontot esett 2020-ban, 2019-hez képest.

Mindez azt jelenti, hogy a koronavírus világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatása hátrányosabban érintette azokat a munkavállalókat, akik nem EU-n belül születtek, de ott vállaltak munkát, mint az EU-n belül, de nem az anyaországban munkavállalókat. A legkevésbé az szülőországukban munkát vállalók voltak kitéve a járvány hatásának a foglalkoztatásban.

A fenti grafikon tehát azt mutatja, hogy egyrészt 2013-tól kezdődően folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság mindhárom csoporton belül, és 2017 volt az az év, amikor az adott országban más EU-tagállamból érkezők foglalkoztatási aránya még meg is haladta a szülőországukban foglalkoztatottak rátáját. Másrészt mutatja, hogy 2019-ig az anyaországukban dolgozók foglalkoztatási aránya egyenletes ütemben nőtt, míg az EU-ból, vagy EU-n túlról érkező külföldi munkavállalóké annál kiugróbban, így csökkent a szakadék a rétegek között. 2020 pedig - ahogy az várható volt, visszaesést hozott.

Az, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatási aránya nagyobb mértékben esett, mint az anyaországban dolgozóké, sok körülménnyel magyarázható. Eleve a külföldről érkezők többen dolgozhattak súlyosan érintett szektorokban, mint a vendéglátás, turizmus. Másrészt a határok lezárása nagyban megnehezítette az utazást is, ezért a vendégmunkások száma nagy arányban csökkent 2020-ban. Ezen kívül a jellemző foglalkoztatási forma sem mindegy, mert a kölcsönzött munkaerőtől előbb meg tudtak vállni a cégek a járvány idején, a külföldiek körében pedig ez egy elterjedt munkavállalási mód. 

Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15%-a. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak

– mondta el május elején Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója a vendégmunkások helyzetével kapcsolatban.

Valószínűleg még számos más tényező játszhatott közre, hogy 2020-ban ismét megnőtt a szakadék az anyaországukban élők "őslakosok" és a külföldön élők foglalkoztatási arányában. Ha az EU-tagállamokra lebontva is megvizsgáljuk, milyen arány alakult ki a pandémia évében, az is láthatóvá válik, hol vannak legrosszabb helyzetben az EU-s országból, vagy unión kívülről érkező külföldi munkavállalók. 

Látható, hogy Magyarországon nem volt akkora a különbség a három társadalmi csoport foglalkoztatottsági rátája között: az anyaországban élők foglalkoztatottsága 75 százalékos volt 2020-ban, az EU-tagállamból érkezett lakosoké még ennél is magasabb 78,2 százalék. Ehhez képest az EU-n túlról érkezett lakosoké csupán 72,5 százalék. Ez azonban még viszonylag magasnak számít más uniós államok arányszámához képest. Ennél jobb helyzetben a cseheknél, lengyeleknél, Máltán, a portugáloknál, észteknél és Izlandon magasabb a nem EU-tagállamból érkezettek munkavállalási aránya. 

A spanyoloknál, franciáknál, görögöknél, belgáknál még a 60 százalékot sem éri el a foglalkoztatottsági rátájuk. Azt is érdemes viszont megfigyelni, hogy milyen helyzetben vannak a nem uniós tagállamból érkezett külföldiek az EU-ból jövők, illetve az anyaországukban élőkhöz képest - tehát a grafikonon milyen távol esnek egymástól a sárga pontok a kék és piros pontoktól. Ebben hatalmas különbségek lehetnek olyan országokban, ahol az "őslakosok" vagy EU-s polgárok foglalkoztatottsága magas, viszont az EU-n kívülieké alacsonyabb.

Svájcban például 84,5-84,7 százalékos az uniós államokból érkező lakosok - például a Svájcban élő magyarok - és az echte svájciak foglalkoztatottsága. Az EU-n kívülről jövőké viszont csupán 70,7 százalék volt 2020-ban. De példaként lehetne említeni Németországot, Norvégiát, Hollandiát, Dániát vagy Svédországot is, ahol 15-20 százalékpontos különbségek is vannak. Az arányaiban (52,3%) legkevesebb nem uniós állambelit foglalkoztató Belgium áll a lista legvégén - itt szintén csaknem 20 százalékponttal magasabb az uniós polgárok vagy belgák foglalkoztatottsága. 

Külföldi munkavállalók helyzete Magyarországon 2021-ben

Azt elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken és a nyáron várható nyitással, a balatoni turizmus beindulásával újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen - vélik a Prohumán szakemberei.

Juhász Csongor szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Rámutatott, a munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely.

Hiszen, ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.

Ha korábban nem lettek volna külföldi dolgozók, akkor teljes szektorok kerülhettek volna bajba. Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus – a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd

– szögezte le Juhász Csongor. A vendégmunkások helyzetével kapcsolatban pedig összegzésként a szakember elmondta: biztosnak tűnik, hogy a gazdasági visszapattanás már idén érezhető lesz, a legtöbb szektorban már a közeljövőben újra a járvány előtti szintre szeretnének visszatérni. Így a járvány előtt munkaerőpiaci helyzethez hasonlóan a vendégmunka nem lehetőség, hanem sok területen egyetlen opció marad arra, hogy egy-egy vállalat továbbra is Magyarországon tartsa termelő kapacitásait.