A magyar melósok fele elégedetlen: egyszer elpattan majd a húr a fiataloknál

Az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek menedzsmentjeiben egyre inkább előtérbe kerültek olyan kérdések, mint a túlzott munkavégzés veszélye, és az ebből fakadó kiégés. Ezt megelőzendő egyre tisztább felismeréssé vált, hogy a munkavállalók jól-létére, az inspiráló környezetre fokozott figyelmet kell fordítani.

A Deloitte 2019 Global Human Capital Trends Survey, 10 000 cég- és HR vezető bevonásával, 119 országban, - köztük Magyarországon is - elvégzett kutatásának eredményei viszont arról árulkodnak, hogy az említett kérdéskörökben bőven van hová fejlődni.

A válaszadóknak ugyanis csupán 49 százaléka véli úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel. Ráadásul, ha a napi feladatvégzésre irányul a kérdés, akkor a válaszadóknak már csak 42 százaléka gondolja, hogy elégedettek lennének dolgozóik. Ezzel összhangban a válaszadók 84 százaléka a munkahelyi elégedettség fejlesztését fontos feladatként, 30 százalékuk pedig a legsürgetőbb kérdések egyikeként jelölte meg.

A fiataloknak magasabbak az elvárásai

A Deloitte felméréséből kiderül, hogy a problémának több összetevője van.

- mutat rá Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

Ráadásul, a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányban megjelenő fiatalabb generációk sokkal tudatosabbak a munkahely választási preferenciáikban. Olyannyira, hogy a munkahellyel kapcsolatos vágyaikban az önmegvalósítás lehetősége, az inspiráló közeg akár erősebbek is lehetnek, mint a biztonság és a pénzügyi stabilitás.

- fogalmazott Tüzes Imre.

Hozzátette, hogy a Profession.hu álláskeresők körében korábban végzett reprezentatív felmérése szerint a hirdetésekben a leginkább figyelt öt pont azért még a munkavégzés pontos helye, a bérinformáció, a munkaidő jellege, azaz teljes munkaidőről vagy részmunkaidőről van-e szó, a feladatok listája és az elvárt tapasztalat.

A lényeg: az élmény

A Deloitte kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a haladó szemléletű vállalatok a munkavállalói élmény kérdését valóban nem kerülhetik meg. Nagy hangsúlyt kell fordítani a személyes kapcsolatokra, a motiváló munkafeladatokra, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítására. Mindez transzparens kommunikációval megtámogatva - például a teljesítményről vagy a kompenzációról - fokozza a munkaerő megtartás képességét.

Csépai Martin úgy véli, hogy Magyarországon sok szervezet tett már ebbe az irányba érdemi lépéseket, ám van még fejlődési lehetőség. Erre utal, hogy a válaszadóknak csak 59 százaléka jelezte, hogy a pozitív munkahelyi környezet kialakításában hatékonynak tartja szervezetét. Emellett 43 százalék vélte azt, hogy cégük képes biztosítani a megfelelő fejlődési lehetőséget a munkatársak számára.

A felmérés rámutat, hogy az utóbbi években felértékelődött a munka tartalma a munkavállalók gondolkodásában. Egyre inkább meghatározó az emberek számára, hogy értsék és lássák a célt, hogy miért is dolgoznak, és éppen úgy tudjanak azzal azonosulni, mint munkahelyük küldetésével. Ennek fényében HR oldalról fontos, hogy a szervezetek olyan feladatköröket alakítsanak ki, amelyekben az egyének megtalálják belső motivációjukat, és képesek napról-napra elégedetten végezni feladataikat.

Elégedett munkavállalók - nyereséges, innovatív vállalat

Mindez túlmutat azon, hogy egyszerűen csak az alkalmazottak hangulatáról, elégedettségéről szóljon. A Massachusetts Institute of Technology vonatkozó kutatásának eredménye szerint az átlagosnál jóval mélyebb pénzügyi vonatkozásai vannak, ha a munkavállalói elégedettség pozitív irányba mozdul el. Azon vállalatok, amelyeknél ez a mutató kimagasló, azok kétszer innovatívabbak, 25 százalékkal magasabb nyereséget termelnek, és az ügyfeleik is jóval elégedettebbek. Mindez pedig erősítheti közép- és hosszú távú fennmaradásukat is.