Lesújtó ÁSZ-jelentés: alig dolgozik rokkant, fogyatékos Magyarországon

A Kormány a 20-64 éves korosztály 75 százalékos foglalkoztatottsági rátájának elérését tűzte ki célul 2020-ig. Ehhez - a növekvő munkaerő-kereslet mellett - arra is szükség van, hogy a jelenleg alacsony aktivitású csoportokat sikeresen mozgósítsa az állam - írja közleményében az ÁSZ. Az elemzés azt vizsgálja, hogy az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi- és korcsoportok aktivitási rátája 2006-2017 között milyen tényezők következtében és miként alakult. Továbbá feltárja, milyen irányú intézkedések eredményezhetnék az aktivitás további emelkedését.

A fiatal korosztály aktivitásának növekedéséhez hozzájárult az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony bevezetése. 2012-től a tankötelezettségi korhatár leszállítása megteremtette az oktatásban rosszul teljesítők kilépésének lehetőségét a munkaerő-piacra. Az iskolából lemorzsolódók azonban tipikusan az ún. nem tanuló, nem dolgozó fiatalok táborát növelték. Az ÁSZ elemzése arra is rámutat, hogy a veszélyeztetett fiatalok foglalkoztatáshoz leginkább a korai iskolaelhagyás megelőzése és a foglalkoztathatóságukat javító képzés tud hozzájárulni. A gazdasági igények és a képzési struktúra összehangolása, a duális képzés kiterjesztése növelheti a fiatalok elhelyezkedését.

Az idősebb korosztály aktivitását növelte, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik 2020-ig, valamint az, hogy 2012. óta az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás már nem volt folyósítható. Az 55 év felettiek foglalkoztatását a 2013-ban életbe léptetett Munkahelyvédelmi Akcióterv segíti elő. Az ÁSZ elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatás növelése céljából az öregségi nyugdíjasként történő munkavégzés korlátait minden jogviszonyban célszerű lebontani.

A kisgyermekes nők foglalkoztatási mutatóira kedvezően hatott a gyermekgondozási ellátás ideje alatti munkavállalási korlátozások enyhítése. A kisgyermek melletti munkavégzést támogatta a bölcsőde-építési program, azonban a területi és létszámbeli eltérések miatt még nem biztosított minden kisgyermek számára férőhely. A kisgyermekesek magasabb arányú aktivitását a részmunkaidős munkavállalási lehetőségek nagyobb száma segíthetné elő - mutat rá az ÁSZ.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátási rendszerének 2012. évi jelentős átalakítása következtében nőtt a rehabilitálhatóak száma, valamint a foglalkoztatottak száma a korábban rokkanttá nyilvánítottak körében. Az intézkedések ellenére hazánkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jóval alacsonyabb, mint az EU átlag. A munkavégzésüket megkönnyítő szolgáltatások hozzájárulhatnak aktivitási rátájuk növeléséhez - derült ki a jelentésből.