660 ezres havi fix: ehhez a melóhoz érettségi sem kell

Néhány perces kutakodás is elég ahhoz, hogy jól fizető külföldi munkalehetősége találjon az ember. Egy stuttgarti facebook-csoportban most például ráakadtunk egy szobafestői álláshirdetésre:

Ráadásul a ledolgozott hét után van lehetőség előlegre. A munka hétfőn kezdődik, és csak egy hónapra, december 22-ig szól, szóval a karácsonyt már itthon töltheti a jelentkező. Ugyanakkor, ha meg vannak elégedve a munkáltatók a teljesítményével, akkor van lehetőség szerződéshosszabbításra.

Az állásközvetítő oldalak is hemzsegnek a szakmunkás hirdetésektől, ugyanakkor szembetűnő, hogy míg az összes külföldi munkát kínáló hirdetésben megjelölik a fizetést (általában 1300-1600 euró, vagyis 406 900 - 500 800 forint), addig a magyar állások között szinte egyáltalán nem lehet olyat látni, ahol beleírják a bérezést is.

Inkább vállalkozó, mint munkás

Külföldi munkával természetesen sokkal jobban lehet keresni, mint itthon, többek között ez a jelenség áll annak hátterében, hogy ekkora mértékű a hazai munkaerőhiány. A jó szakmunkások zöme már elhagyta az országot, a munkájuk iránti kereslet azonban nem csökkent. Ez persze a hazai fizetéseket is felkorbácsolja, de sajnos nem olyan mértékben, mint ahogy erre igény lenne. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2016-os adatai szerint egy festő-mázoló átlagos bruttó keresete 160 496 forint volt. Ez a hivatalos adat, amit a bejelentett bérek alapján számolnak, de mint köztudott, sokan mozognak "feketén" ezen a piacon.

Aki azonban jó szakember, de nem akar külföldre menni, az maga vállalkozik. Mert míg például egy parkettás magánzó várható nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, míg egy alkalmazotté ugyanebben a szegmensben csak 210 ezer forint.

Összeomolhat az építőipar?

Magyarországon jelenleg 90 ezer építőipari vállalkozás működik, ezek 97 százaléka kisvállalkozás, a 277 ezer fős hazai építőipar 90 százalékát ők foglalkoztatják. Az igazán aggasztó az, hogy a kialakult munkaerőhiányt nem lehet mérsékelni utánpótlás-neveléssel a jelenlegi keretek között. A szakképzésben az ÉVOSZ legutóbbi adatai szerint csak 1592 cég vesz részt, tehát kevesebb, mint a vállalkozások 2 százaléka.

Az előrejelzések alapján rövid időn belül 80 ezer ember hagyta el az ágazatot, miközben a diákok fele nem jut el a szakmunkás bizonyítványig. Ennek sokszor az az oka, hogy a szakmának nincsen vonzereje, gyakran azok a gyerekek kerülnek ide, akiket máshova nem. Ez az egyik oka annak, hogy gyors és nagymértékű átalakítást sürgetnek a szakképzésben. Az oktatás reformálása azonban nem elegendő ahhoz, hogy igazán nagy áttörést érjenek el.

Korábban, a Pénzcentrum által megkérdezett iparági szakember egyet értettek abban, hogy szükség lenne arra, hogy javuljon a szakmunka megítélése, hogy a fiatalok számára vonzó karrierlehetőség legyen, ugyanis már régen nem azt az emberfeletti kétkezi munkát jelenti, mint évtizedekkel ezelőtt. Szükség lenne a bérek rendezésére is, mert amíg a szellemi munkát végzők kétszer annyi pénzt visznek haza, mint a fizikai dolgozók (KSH adatok alapján), addig szinte esélytelen rávenni a fiatalokat, hogy inkább szakmát tanuljanak.

Ezen felül pedig a munkáltatók szemléletformálására is nagy szükség lenne, hogy a vállalkozók megbecsüljék a dolgozóikat, tisztességesen megfizessék őket, még minél kedvezőbb munkafeltételeket teremtsenek számukra.