Múltjukról vallottak a magyar sztármenedzserek: van bőven meglepetés

Múltjukról vallottak a magyar sztármenedzserek: van bőven meglepetés

2017. július 27. 05:45

Lassan évek óta folyik a vita arról, milyen irányba kéne elvinni a magyar közoktatást. Egyik oldalon a készségek fejlesztését ígéretesnek tartó szakemberek vannak, másik oldalon pedig azok, akik szerint minél korábban szakmát kéne adni a diákoknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar multik vezetői szakmai képzésről jutottak a csúcsra. A Pénzcentrum annak járt utána, mi igaz ebből és vajon mi állhat a vitathatatlanul sikeres vezetők bomba karrierje mögött.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Változó tempóban, de régóta folyik hazánkban a középiskolai rendszer jövőjéről való ötletelés illetve az oktatási rendszer átalakítása. Tavaly ősszel jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy bevezetik a kötelező központi  felvételit a középiskolákban, Palkovics László oktatási államtitkár pedig áprilisban erősítette meg: 2019-ben jönnek a változások.

... csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák átterelni a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé

- nyilatkozta Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Magyar Hírlapnak, Lázár János tavaly őszi bejelentésével kapcsolatban.

Szakmai körökben attól félnek: a kormány esetleg a gimnáziumok rovására növelné a szakiskolák és a szakgimnáziumok súlyát a középiskolai képzésben.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy nyilatkozott a Pénzcentrumnak, hogy az átalakítás feltételezett iránya mögött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) akarata sejlik fel, ők lobbiznak ugyanis a szakképzési rendszer ilyen típusú átalakításáért.

A szakszervezeti vezető azt is elmondta, hogy azok a szempontok, melyekre kiemelkedő szerep hárul a diákok későbbi, munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban

... leghangsúlyosabban a gimnáziumi oktatásban kapnak szerepet, a szakgimnáziumokban már kevésbé, a szakközépiskolákban pedig szinte már egyáltalán nem érvényesülnek.

Korábban foglalkoztunk már a kérdéssel a Pénzcentrumon, és a jelenlegi munkaerőpiacon egyértelműen az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők állnak nyerésre:

  • átlagfizetésük jóval magasabb, mint a szakképzettséggel rendelkezőké,
  • jelentősen kevesebb körükben a munkanélküli, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők között,
  • a közmunkásokat vizsgálva pedig az derül ki, felsőfokú végzettséggel van a legkisebb esélye bárkinek közéjük kerülni.

KATTINTS! Csúnya világ jön a magyar iskolákban: több százezer diák sorsa válik bizonytalanná

A fenti vitába hozott új érvet Parragh László, a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkmara (MKIK) elnöke. Az elnök azt nyilatkozta a Menedzser Fórumnak (MFOR), hogy a gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja. Ez azonban szerinte nem igaz, s a szülők előbb-utóbb fel fogják ismerni, hogy egy szakma megszerzése jobb életpálya-esélyeket kínál. Azt is hozzátette:

"A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra."

Megkerestük tehát a legnagyobb árbevételű hazai vállalatok vezéreit, hogy 

  • van-e olyan végzettségük, mely nyilvános forrásokból nem elérhető, továbbá,
  • középiskolai tanulmányaik alatt szereztek-e valamilyen szakmát, képesítést az érettségin túl, valamint,
  • szubjektív megítélésük szerint középiskolai vagy egyetemi tanulmányaiknak köszönhetik-e inkább sikeres karrierjüket?

Hernádi Zsolt: MOL

Hernádi Zsolt az egyik legismertebb és legsikeresebb hazai cégvezető, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL) elnök-vezérigazgatója. A cégvezető a MOL-on keresztül azt közölte a Pénzcentrummal, hogy gimnáziumi tanulmányait az Esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban, matematika tagozaton végezte.

Innen egyenes út vezetett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre (mai nevén Corvinus Egyetem), ahol a Rajk László Szakkollégium tagja volt. 

A szakkollégium az egyetemi képzési rendszeren belül gyakorlatilag az elitképzés egyik terepe. Ennek a kollégiumnak volt tagja, többek között Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Karvalics Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke is.
... a Közgazdasági Egyetem és a Rajk László Szakkollégium a tudás mellett már egy olyan baráti kört hozott magával, ami az akkori, rendszerváltáshoz közeli években nagyon újító közegnek számított. De az akkori évek magyar fiatalságára alapvetően jellemző volt, hogy valami egészen nagy megújulást várt, és mi ennek megfelelően gondolkodtunk a közgázon

- nyilatkozta lapunknak a MOL vezetője.

Üzleti sikereivel kapcsolatban úgy fogalmazott, mind középiskolai, mind pedig egyetemi évei sokat adtak számára.

Ezek az évek remek alapot adtak későbbi tanulmányaimhoz, és a családomtól kapott alapvető belső tartást és értékrendszert erősítették meg. Ezek később kétségkívül sokszor hozzásegítettek a jó üzleti döntésekhez, az akadályok, nehézségek legyőzéséhez

- írta Hernádi Zsolt kifejezetten gimnáziumi éveire reflektálva. Abból is gimnáziumi éveinek fontosságára következtethetünk, hogy két tanárát (Marton Kálmán matematika tanárt és Dévényi Ivánné történelem tanárt) név szerint is kiemelte Pénzcentrumnak adott válaszában.

Joerg Bauer: General Electric

A legnagyobb árbevétellel rendelkező magyarországi vállalat az amerikai General Electric (GE) hazai leányvállalata. A vállalatcsoport elnöke Joerg Bauer, aki a GE Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Első egyetemi diplomáját a Kölni Egyetemen szerezte, gazdálkodás és menedzsment szakon. Másoddiplomáját szintén ebben az intézményben illetve a budapesti Corvinus Egyetemen végezte el, nemzetközi menedzsment szakirányon. Diplomáin kívül folytatott még egyetemi tanulmányokat Bonnban és a világ egyik legjobb egyetemén, az Oxfordi Egyetemen is.

Németországban egyházi gimnáziumba járt, majd az érettségi megszerzését követően duális képzésen tanult, melyet a Deutsche Bank és a Kölni Egyetem közösen szervezett. Ezt követően pedig vállalati képzésben vett részt: a GE Capital Pénzügyi Vezetőképző Programjában kapott alapos áttekintést a vállalat pénzügyi kompetenciáiról.

Joerg Bauer válaszában azt közölte a Pénzcentrummal, hogy továbbra is nagyon gyakran tekint vissza a gimnáziumban megszerzett konkrét tárgyi tudásra illetve általános műveltségre. Az egyetemet pedig azért tartja fontosnak, mert a gazdasági folyamatokat itt ismerhette meg alaposan, valamint a gondolkodás és a nézőpont egy olyan elegyét tudta elsajátítani, ami alapján nagy mennyiségű anyagot tud útmutatás nélkül megtanulni - ezt a készséget pedig a mai napig hasznosnak találja.

A vezető mindemellett úgy gondolja, hogy a bolognai folyamat adta lehetőségeket, melyek abból adódnak, hogy az alap- és a mesterképzés elkülönül egymástól, jobban ki kéne használni. Az alapképzésekkel kapcsolatban azt közölte:

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

[az alapképzési] tantervnek csökkenteni kellene a hatásköreit, és lehetővé tenni, hogy maximálisan szilárd tudásalapot biztosítson egy szakmai karrier sikeréhez a jövőben

- írta a Pénzcentrumnak.

A vállalati vezetőképzés egyébként hangsúlyosan jelen volt az életében, ez pedig a GE vállalati kultúrájának is köszönhető, saját vállalati egyetemükön szeretik ugyanis kinevelni későbbi vezetőiket.

Christian Wolff: Mercedes-Benz

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb magyarországi beruházása a hazánkba hozott Mercedes-gyár volt. Ennek a cégnek (Mercedes-Benz Manufacturing) a gyárigazgatója Christian Wolff. A vezető a Stuttgarti Egyetemen végzett gépészmérnökként, középiskolai tanulmányait pedig hagyományos gimnáziumban folytatta. 

A Pénzcentrumnak adott válaszában közölte, hogy sikeres karrierje szempontjából többet köszönhet egyetemi, mint gimnáziumi tanulmányainak. Az egyetemen tanulta meg ugyanis, hogyan kell önállóan, strukturáltan és hatékonyan dolgozni.

Szerencse kell ahhoz, hogy az ember a megfelelő pillanatban, a megfelelő helyen legyen. Bánjon jól az emberekkel, legyen kezdeményező, mobilis és nyitott az új dolgokra. Fontos a megfelelő hozzáállás a munkához és a feladatok sikeres elvégzése is

- tette még hozzá a vezető azzal kapcsolatban, hogy minek köszönheti sikeres karrierjét.

Hogy is van akkor a szakképzés?

A bemutatott karrierutak illetve a fenti táblázat alapján az biztosan megállapítható, hogy a Magyarországon működő legnagyobb cégek vezetői sikeres vállalati karrierjüket megelőzően egyetemre jártak. A szakképzés kritikusai szerint pedig az egyik legnagyobb gond a rendszerrel, hogy főiskolára vagy egyetemre menni jelentősen nehezebb szakközépiskolából és szakgimnáziumból, mint hagyományos gimnáziumból. 

A szakközépiskolák esetében, a szakvégzettség után még két évig kell tanulni, hogy erre egyáltalán lehetősége legyen a diáknak, a szakgimnáziumokban pedig a szakmai tárgyak jelentős terhelést jelentenek, így nehezebb jó eredményt elérni azokból a tantárgyakból, melyek a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükségesek.

A Pénzcentrum megkeresésére választ adó vezetők közül kizárólag Joerg Bauer, a GE magyarországi vezére járt duális képzésre. A duális képzéseket általában egy egyetem és egy nagyvállalat szervezi közösen. A diákok egymást váltó időszakokban járnak be az egyetemre tanulni, illetve dolgoznak az adott vállalatnál, így párhuzamosan tesznek szert akadémiai és gyakorlati tudásra.

Azt viszont fontos kiemelni, hogy a GE vezetője sem szakiskolába vagy szakgimnáziumba járt, hanem az egyetemi képzés keretein belül végzett olyan programot, amely egy hagyományos egyetemi képzéshez viszonyítva több gyakorlati tudást adott.

A válaszadó vállalati vezetők között egyetértés mutatkozott abban, hogy az egyetemi évek alatt tanultak meg komplex, újszerű problémákat megoldani, és többen említették az önálló gondolkodásra való nevelést is, melyet szintén egyetemi éveik alatt tanulhattak meg.

Érdekes továbbá, hogy középiskolai tanulmányaikból Hernádi Zsolt MOL-vezér és Joerg Bauer GE-elnök is kiemeltek olyan tárgyakat (a történelmet például mindketten), amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban vállalati karrierjükkel, gondolkodásukat viszont érezhetően formálták: ennek egyik jele, hogy jó pár évvel a gimnázium befejezése után is fontosnak tartották megemlíteni ezeket.

Ennek fényében Parragh László iparkamarai elnök nyilatkozata is másképp cseng, aki pont a következőt emelte ki az MFOR-nak adott interjújában:

Mire jó, ha a gyerek kívülről fújja az Árpád-házi királyok születési dátumát?

- tette fel a költői kérdést.

Mindemellett hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó interjúban az MKIK elnöke olyan dolgokról is beszélt, amelyek összecsengenek Mendrey László pedagógus szakszervezeti elnök szavaival, aki a készségek és képességek kialakítását tartja fontosnak a közoktatásban.

Erre példa, hogy Parragh László az Árpád-házi királyok bebiflázása helyett hasznosabbnak tartaná egy idegen nyelv megtanulását, valamint a számítógép használatával kapcsolatos ismeretek elsajátítását. Az egész ötletcsokorban pont ez az egyik legkuszább elem. A kormányzati átalakítási szándék mögött sejtett kamarai vezető arról ugyanis nem értekezik, hogy e kompetenciák megszerzése miért zárnák ki egymást a közoktatásban. Az a megállapítása pedig, hogy a magyar multis vezetők a szakmai képzésből jutottak volna el a csúcsra, szintén nem volt alátámasztva konkrét példákkal.

A témában tett nyilatkozatával kapcsolatban természetesen megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül Parragh Lászlót, a szervezet elnökét is, de cikkünk megjelenéséig a kamara nem reagált kérdéseinkre.

Borítókép forrása: MTI Fotószerkesztőség

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2021.10.19 09:08
  A tartós kapcsolatban élők számtalan problémát fel tudnak sorolni, hogy mi miatt szenvednek a tár...
perfekt  |  2021.10.18 08:20
A pénzügyi-számviteli szakemberek az őszi hónapokban már figyelik az adótörvények – bennük a számvit...
hrdoktor  |  2021.10.18 06:46
Kevésbé ismert, hogy a klimax a kellemetlen tünetek megjelenésén túl egy sor súlyos betegség kockáza...
legacykft  |  2021.10.15 18:45
Tudtad, hogy a tornádó közepe (szeme) mozdulatlan? Fizikai törvény, a forgómozgás természetéből adód...
ajovomunkahelye  |  2021.10.08 09:12
A munkavégzés körülményeinek megváltoztatásával a járványhelyzet visszafordíthatatlan átalakulásba t...
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 19. 17:06