Itt van Magyarország bértérképe: hol nőttek a legjobban a fizetések?

A munkaerőhiány és a jócskán megemelt minimálbér vállvetve nyomták fel a béreket a boltokban is - írja a Blokkk.com. A nagyobb löketet, ami első pillantásra talán meglepően hangzik, a munkaerőhiány adta az elmúlt egy éves időszakot nézve. A bolti kiskereskedelemben egy év alatt 2017 februárjára közel 20 százalékkal, 29 ezer forinttal emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek a fizikai munkát végzők körében, na, de hogyan is.

Dolgozik a munkaerőhiány

Hát úgy, hogy ezen az egy éves időszakon belül 2016-ban februártól decemberig, amikor a munkaerőhiány dolgozta fel a béreket, 20 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete a kiskereskedelemben. Ezután viszont, amikor jött a minimálbéremelés 2017 februárjára - 2016 decemberéhez képest - már csak 9 ezer forint volt a további növekmény, elérve egyébként a 181 ezer forintot.

Ebből az következik, hogy az egy éves időszakot nézve azoknak a hónapoknak volt nagyobb súlya a béremelésben, amikor a munkaerőhiány nyomta felfelé a béreket. (Egyébként nemzetgazdasági szinten nézve ez olyannyira igaz, hogy 2017 februárjában a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyanannyi volt, mint decemberben, 195 ezer forint, tehát egy átlagvállalkozásnak már nem is kellett tornáznia a minimálbéremelés miatt. Az átlag mögött persze még cégen belül is jókorák a különbségek.)

Nem mindegy, melyik faluban vagy eladó

Nem valószínű, hogy a boltos dolgozók nagyon bánkódnának a béremelés miatt, hiszen nem kevés ez, növekedési üteme harmadával több is, mint a nemzetgazdaság egészében mért 15 százalék. Persze, ki is kellett ezt fizetniük a boltos kiskereskedelmi vállalkozásoknak valamiből, az a valami pedig a bevétel. Ami nem egyforma a boltokban, akad különbség bőven, a térképre tekintve is.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a bértérképen, mely megyék szerint mutatja a havi bruttó béreket, nem a minimálbérhez (127 ezer forinthoz), vagy az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött bérminimumhoz (161 ezer forinthoz) kell viszonyítani, hiszen az átlagban például a részmunkaidősök is benne vannak. Emellett pedig egyes szakmákban kötelező a garantált bérminimum (például élelmiszer eladónál), máshol (például ruházati árusnál) nem. Ráadásul szerepet játszik egy-egy megye településszerkezete is, így ahol nagyobb a súlya a nagyobb településeknek, városoknak, ott emiatt is magasabbak a bérek. A több aprótelepülés már lefelé nyomja az átlagot. Ugyanígy fontos egy-egy megye gazdasági teljesítménye, iparosodottsága, vagy éppen idegenforgalma is.

A minimálbér emelése nem csökkentette a bérkülönbségeket

Legalább is a februári adatokat nézve. A boltokban a legtöbb havi bruttó bért 2017 februárjában a Fejér megyei eladók könyvelhették el, 200 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban lehetett keresni, 160 ezer forintot. A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között 40 ezer forint volt 2017 februárjában, egy évvel korábban viszont kisebb, csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot - ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).

A bérek és a bérkülönbségek persze év közben hullámoznak is, így az olló még minden irányban mozoghat a későbbi hónapokban. A kötelező minimálbér vastagabb vonalat és borítékot jelent a bértáblák legalján, de hát a munkaerőhiány besegít a bértorlódás lemorzsolásában.

A legnagyobb összegű béremelésben is Fejér viszi a prímet, a legkisebb mértékben pedig Veszprém és Zala megyékben nőttek a bolti keresetek, így 35 ezer és 23 ezer forint között szóródtak a fizukülönbségek a februári hónapokban.

Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami vastagabb borítékot hoz a konyhára.

Érdekes módon az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont - hátulról - a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete - már ami bérlista sorrendjét illeti - nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.

Némi létszámmustra: nem csak a Tesco

Nógrád megyére rájárt a rúd a boltokban, hiszen a Palócker vesszőfutása nyomán a megye eleve rosszul fizető boltjaiban az alkalmazottak létszáma esett egyet, nem véletlenül, hiszen egyre több boltot kellet bezárni. Nógráddal együtt összesen hat megyében csökkent 2017 februárjában a bolti dolgozók létszáma, Pest megyében is, ami azért némi meglepetés (emellett Győr-Moson, Szabolcs-Szatmár, Komárom és Somogy megye boltjaiban is csökkent a létszám).

A 143 ezer bolti dolgozó 30 százaléka a fővárosban dolgozik, közel negyede pedig Pest megyében, így Közép-Magyarország boltos foglalkoztatási súlya 50 százalék felett van (ha valaki pontos akar lenni, akkor 53,6%). Ebben azért a multi áruházak vastagon benne vannak, hiszen a legtöbb áruházuk ebben a térségben van (mert itt lakik és utazik keresztül a legtöbb vásárló, tehát csodák a boltban sincsenek).

Nem csak a vállalkozói körben legnagyobb foglalkoztató Tesco számít a boltos foglalkoztatási mérlegben, ahogyan Lázár miniszter úr a kereskedelemregulázó csomag elvetésekor felelevenítette, hanem a többiek is, hiszen például a Spar is tízezer feletti létszámmal dolgozik. Egy kis kitérő: az egy alkalmazottra jutó forgalomban már nem a Tesco, vagy a Spar vezet, hanem a diszkontok, ami azért némi létszámkarcsúsítást is előrevetíthetne a jövőben, kivéve, ha a brüsszeli bürokraták után a piaci versenyt is megállítjuk.

Az élelmiszeres, napicikkes multi áruházak egyébként több mint ötvenezer alkalmazottnak adnak fizetést, ha pedig ehhez a különböző iparcikk áruházakat is hozzászámítjuk (bútor, barkács, műszaki, sportszer, ruházat), akkor könnyen megkockáztatható, hogy a négy főnél többet foglalkoztató boltokban (ezekről gyűjt részletes adatot a KSH) nagyobb a multi áruházak létszámsúlya a hazaiakénál. Kérdés persze, hogy ez meddig marad így. Egy-két suta létszámszabály ötlet még ronthat is a mérlegen, a hazai vállalkozói oldalról nézve, de egy meglepetésszerű felvásárlás (nincs most róla pletyka) fordíthat is ezen. A bolti kiskereskedelem foglalkoztatási mérlegében persze a legkisebb (1-4 alkalmazottal dolgozó) vállalkozásokkal együtt már más a kép.