2025-ben is azok a témák mozgatták meg leginkább olvasóinkat, amelyek közvetlenül hatottak a mindennapjaikra, a Pénzcentrum egész évben ezekre fókuszált.
Mindenki tudja, hogy a stresszes környezetben dolgozó munkavállalók rosszabbul teljesítenek. A munkahelyi stressz nagy hatással van az alvásra, az alváshiány pedig a munkahelyi teljesítményre.
Azok, akik 6 vagy annál kevesebb órát alszanak hétköznap, csupán 8 százalék nem érzi stresszesnek a munkahelyét - derül ki a Paylab.com 11 ország több mint 58 ezer munkavállalójának részvételével készült legújabb felméréséből.
A válaszok alapján kevesebb stresszt élnek át azok, akik ennél többet alszanak. De a fizetések nagysága is hatással van a stresszfaktorra. A felmérésből kiderült, hogy az alacsonyabb jövedelmű dolgozóknál kisebb azok aránya, akik nem stresszelnek a munka miatt.
Azok, akik keveset alszanak, az átlagnál többet gyötrődnek emiatt. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező munkavállalókat leginkább a pénzügyi gondok és a rossz munkakörülmények nyomasztják, de gyakori a munka által okozott egészségügyi probléma, az ingázással járó kimerültség valamint a rossz kollegális viszony is. A menedzsereknél és a magasabb fizetéssel rendelkező dolgozóknál pedig a túlhajszoltság, a kiégés, a szervezeti változásokkal járó feszültség valamint a munka-magánélet egyensúly hiánya a legnagyobb stresszfaktor.
Mennyit alszanak a munkavállalók?
A munkavállalók legnagyobb része (75%) 6 és 8 óra közötti időt tölt alvással naponta, ez a mennyiség szükséges egy felnőtt embernek a teljes pihenéshez és regenerációhoz.
Vannak olyanok is, akik több mint 8 órát alszanak, de a válaszadók csupán 5 százaléka ilyen szerencsés. A felmérés alapján 19 százalék kevesebb mint 6 órát alszik naponta. Nagy részük a 35 év feletti és alacsonyabb pozícióban dolgozik a szolgáltatások valamint a szakmunka területén. Ennek legfőbb oka a korai munkakezdéssel vagy ingázással járó rendszeres hajnali kelés. A felsővezetők 21 százaléka alszik kevesebb mint 6 órát.
Mi a legrosszabb a munkavállalók számára?
A munkaadó helyezi a legnagyobb súlyt a munkavállaló számára, derül ki a kutatásból. A válaszadók közel negyede érzi úgy, hogy az átlagnál nagyobb nyomás alatt van az elvégzendő feladatok feltételei és a felelősség miatt. Minden harmadik menedzser ezt jelölte a stresszhelyzetek forrásaként. Újabb nagyobb csoport, a válaszadók 16 százaléka pedig a túlórákat jelölte meg a legnagyobb problémaként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A krónikus munkahelyi stresszt legtöbb esetben a kiégés vagy az érzelmi és fizikai kimerültség okozza. A Paylab felmérése alapján a munkavállalók közel 15 százaléka érzi úgy, hogy kiégett, legtöbbjük a menedzseri pozíciókban dolgozó 35-44 éves korosztályból került ki. A felsővezetők 17 százaléka, a közepvezetők 16 százaléka nyilatkozta azt, hogy kiégett a munkahelyén. Pozíciók alapján leginkább a programozók, orvosok, egészségügyi dolgozók, tanárok, pszichológusok és a rendőrök értintettek.
A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya stresszt okoz
Nagy arányban okoz stresszt a munkavállalók között a work-life balance, avagy a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása. A megkérdezettek negyedének válaszai alapján a legnagyobb stresszfaktort ebben az esetben az alacsony jövedelemmel járó pénzügyi gondok okozzák - vagyis a pénzhiány nem teszi lehetővé a magánéletre szánt idő növelését. Ez leginkább az alacsonyabb pozíciókban illetve az állami- és közszférában dolgozóknál érzékelhető.
A munka-magánélet egyensúlyának megtalálását nehezítő további indokként az ingázás (10%) valamint a kevés szabadnap (10%) jelenik meg. Szülők esetében a családra szánt idő hiánya gyakori stresszforrás. A megkérdezettek 5 százaléka jelölte ezt meg, a nők esetében 8 százalék, a 35-44 korosztályból pedig minden tizedik válaszadó.
Munkakörnyezet és munkahelyi kapcsolatok
Nem mindegy az sem, hogy milyen környezetben dolgozunk. A nők érzékenyebbek a rossz munkakörülményekre, 13 százalékuk e miatt stresszel. Az emberek 9 százaléka, a menedzserek 16 százaléka pedig a vállalati változások miatt érzi ugyanezt. Gyakori alváshiányt okoz az is, ha rossz viszonyban vagyunk a kollégákkal (9%).








