Az egyik módosítás rendez egy korábbi jogértelmezési eltérést, és egységes keretet teremt az erdő- és termőföldterületek adózási szabályozásában.
Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.
Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az adóék mértéke 2016-ban az európai OECD-tagországok között a gyermektelen átlagkeresők esetében, ami 2015-höz képest egy helynyi romlást jelent. Ausztriában 2015 és 2016 között 49,5 százalékról 47,1 százalékra csökkent az adóék mértéke, annak köszönhetően, hogy csökkent a munkavállalók által fizetendő személyi jövedelemadó, ezzel pedig mögénk ugrottak a rangsorban. A jelentés még nem veszi figyelembe az idei magyar járulékcsökkentést, de mi megtesszük: 2016 és 2017 között 48,2 százalékról 46,2 százalékra mérséklődött a foglalkoztatásra rakodó elvonások aránya, amivel a 2016-os rangsorban a hatodikak lennénk.
Lengyelországban 35,8 százalék, Szlovákiában 41,5 százalék, míg Csehországban 43 százalék volt az adóék mértéke 2016-ban, ami jóval alacsonyabb az idei magyar szintnél.
Alacsony keresetűek
A 2010-ben bevezetett egykulcsos adórendszer miatt Magyarországon az alacsony keresetűek és a jól keresők is arányaiban ugyanannyit fizetnek be az államkasszába, azonban ez kizárólag csak nálunk van így Európában az OECD-tagok között. Mindenhol máshol az alacsonyabb keresetűek bérére kevesebb közteher rakódik.
Ebben a tekintetben a most zajló járulékcsökkentések sem segítenek sokat: a 2018-as terheléssel még mindig holtversenyben másodikak lennénk a rangsorban, még úgy is ha azt feltételezzük, hogy Európa a következő években kimarad az általános munkaerőteher-csökkentési folyamatból. Más a helyzet az átlag felett keresőknél: itt a 25 európai ország között "csak" a nyolcadik legnagyobb az adóék mértéke, igaz a versenytársaknál ez esetben is sokkal alacsonyabb a kulcs.
Kétgyermekesek
A családos munkavállalók esetében a családi adókedvezmény-rendszernek köszönhetően jóval alacsonyabb az adóék mértéke, különösen, ha több gyermekük van. (A család adókedvezmény rendszere egyébként ugyanaz, mintha szingliadó lenne Magyarországon, csak más megközelítésben.)
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ez az arány idén valószínűsíthetően növekedni fog annak köszönhetően, hogy bérek jelentősen emelkednek. Bár idén a kétgyermekesek családi adókedvezménye is emelkedett ötezer forinttal, a béremelkedés, így az állami elvonások összegének növekedése is annál minden bizonnyal jelentősebb mértékű lesz.
Folytatódik a járulékcsökkentés, de ez is kevés
A tavaly novemberi bérmegállapodás értelmében a munkáltatói járulék idei 5 százalékpontos csökkentése után jövőre legalább további 2 százalékponttal csökken. Ez az az adóék szintjén azt jelenti, hogy az az idei 46,2 százalékról 45,3 százalékra csökken 2018-ban, amivel továbbra is nálunk lesz a legmagasabb a munkára rakódó közterhek aránya a versenytárs országok között.








