Durván lehúzza az állam a dolgozó magyarokat: agyonadóztatnak minket

2017. április 17. 11:30

Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.

Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az adóék mértéke 2016-ban az európai OECD-tagországok között a gyermektelen átlagkeresők esetében, ami 2015-höz képest egy helynyi romlást jelent. Ausztriában 2015 és 2016 között 49,5 százalékról 47,1 százalékra csökkent az adóék mértéke, annak köszönhetően, hogy csökkent a munkavállalók által fizetendő személyi jövedelemadó, ezzel pedig mögénk ugrottak a rangsorban. A jelentés még nem veszi figyelembe az idei magyar járulékcsökkentést, de mi megtesszük: 2016 és 2017 között 48,2 százalékról 46,2 százalékra mérséklődött a foglalkoztatásra rakodó elvonások aránya, amivel a 2016-os rangsorban a hatodikak lennénk.

Bár a magyar kormány tett egy lépést a terhek csökkentésének irányába, a többi visegrádi ország még így is sokkal versenyképesebb nálunk a foglalkoztatás tekintetében.

Lengyelországban 35,8 százalék, Szlovákiában 41,5 százalék, míg Csehországban 43 százalék volt az adóék mértéke 2016-ban, ami jóval alacsonyabb az idei magyar szintnél.

Alacsony keresetűek

A 2010-ben bevezetett egykulcsos adórendszer miatt Magyarországon az alacsony keresetűek és a jól keresők is arányaiban ugyanannyit fizetnek be az államkasszába, azonban ez kizárólag csak nálunk van így Európában az OECD-tagok között. Mindenhol máshol az alacsonyabb keresetűek bérére kevesebb közteher rakódik.

Az átlagkereset kétharmadát kereső gyermektelen munkavállalók esetében Magyarország első az adóék tekintetében, mindenhol máshol kedvezmény jár az átlagnál rosszabbul keresőknek.

Ebben a tekintetben a most zajló járulékcsökkentések sem segítenek sokat: a 2018-as terheléssel még mindig holtversenyben másodikak lennénk a rangsorban, még úgy is ha azt feltételezzük, hogy Európa a következő években kimarad az általános munkaerőteher-csökkentési folyamatból. Más a helyzet az átlag felett keresőknél: itt a 25 európai ország között "csak" a nyolcadik legnagyobb az adóék mértéke, igaz a versenytársaknál ez esetben is sokkal alacsonyabb a kulcs.

Kétgyermekesek

A családos munkavállalók esetében a családi adókedvezmény-rendszernek köszönhetően jóval alacsonyabb az adóék mértéke, különösen, ha több gyermekük van. (A család adókedvezmény rendszere egyébként ugyanaz, mintha szingliadó lenne Magyarországon, csak más megközelítésben.)

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 63 632 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (THM 10,82%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Egy kétgyermekes, egy átlagkeresős pár esetében az adóék mértéke 33,7 százalék volt 2016-ban, amivel nagyjából a középmezőnyben voltunk Európában, igaz a visegrádi országok mindegyikében ennél kevesebb közteher hárult a kétgyermekesekre.

Ez az arány idén valószínűsíthetően növekedni fog annak köszönhetően, hogy bérek jelentősen emelkednek. Bár idén a kétgyermekesek családi adókedvezménye is emelkedett ötezer forinttal, a béremelkedés, így az állami elvonások összegének növekedése is annál minden bizonnyal jelentősebb mértékű lesz.

Folytatódik a járulékcsökkentés, de ez is kevés

A tavaly novemberi bérmegállapodás értelmében a munkáltatói járulék idei 5 százalékpontos csökkentése után jövőre legalább további 2 százalékponttal csökken. Ez az az adóék szintjén azt jelenti, hogy az az idei 46,2 százalékról 45,3 százalékra csökken 2018-ban, amivel továbbra is nálunk lesz a legmagasabb a munkára rakódó közterhek aránya a versenytárs országok között.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.06.10 12:47
A határhúzás nehézsége és a napi mikrostressz adagunk összefügg. Van kliensem, aki azt mondja, hogy...
hrdoktor  |  2026.06.02 06:33
Az ételintolerancia hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia, ezért az emberek gyakran összek...
legacykft  |  2026.05.22 19:14
Az elmúlt években nagyon sok vezetőt támogattunk abban, hogy a vezetői szerepükben minél inkább kite...
coachco  |  2026.05.05 20:26
Izgalmas téma az 1989-es rendszerváltás. Azért is, mert sokan a mostanit is annak reméljük. [...] B...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. június 16. kedd
Jusztin
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?