3 °C Budapest
Évek óta nem volt egy rendes sztrájk Magyarországon

Évek óta nem volt egy rendes sztrájk Magyarországon

MTI
2016. december 11. 10:01

Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt, a tendencia mögött - a vállalatoknál az érdekképviseleti jelenlét csökkenése mellett - a szakszervezetek szerint a sztrájktörvény számukra hátrányos megváltoztatása áll, de az is hozzájárul, hogy gyakran már a sztrájkbizottság megalakítása is eredményre vezet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának összesítése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel.

A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein.

Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.

Buday Pálné, a mintegy 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke az MTI-nek azt mondta, a kereskedelmi ágazatban nem jellemző a sztrájk. Idén az OBI-nál, még 2007-ben pedig az Auchannál alakítottak sztrájkbizottságot, amely elegendő volt a béremelési követelések érvényesítésére.

Az OBI-nál megegyezéssel zárultak a tárgyalások, a cég vezetése kétszámjegyű béremelési javaslatot tett, amelyet a szakszervezet és a sztrájkbizottság képviselői elfogadtak.

László Zoltán, a mintegy 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11 sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt. Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz kapcsolódott, és mind eredményesen zárult. A munkáltató által eredetileg ajánlott 2-3 százalékos bérfejlesztés sokszorosát, 10-14 százalék feletti béremelkedést sikerült elérniük - számolt be. Úgy vélte, elindult egy folyamat, mivel a 800-1000 alkalmazottat foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknál is el tudtak érni 8-12 százalék közötti bérfejlesztést az utóbbi időszakban.

Az alelnök szerint az elmúlt 25 év nem a sztrájkok időszaka volt, a munkáltatók elszoktak tőle. Főleg a külföldi tulajdonosok "többre értékelik a nyugalmat az anyagiaknál" - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rossz munkahelyi környezetnek ugyanúgy hatása van a gazdaságra, alacsonyan tartja a termelékenységet, mint az alacsony bérek, ezért fontos a vezetői hozzáálláson is változtatni.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által idén kiadott, a sztrájkjogról szóló könyv szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak. 

A sztrájkjogi előírások túlzottan általánosak, így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé, bizonytalan helyzetet eredményezve mindenki számára - írták. A sztrájk gyakorlásának szigorítása, különösen az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben veszik igénybe a munkabeszüntetés lehetőségét. Ez felveti a sztrájkot pótló, egyébként kerülendő alternatív tiltakozási megoldások - például a minden szabály pontos betartása nyomán kialakuló lassító sztrájk - elterjedésének veszélyét a szövetség szerint.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
coachco  |  2022.11.26 10:31
Az alábbi írás főszereplői a fák, köztük egy bizonyos tölgy, a természet és az ember. [...] Bővebbe...
legacykft  |  2022.11.25 17:22
Ismerős számodra, hogy tudod, hogy csinálnod kéne valamit, hogy szinte „agyon nyom” a határidő, de n...
laskainelli  |  2022.11.25 14:26
Minden pillanatban üzenünk valamit a külvilág felé, még akkor is, ha nem szólunk egy szót sem. A tes...
perfekt  |  2022.11.25 09:20
Az Országgyűlés a 2022. november 22-ig ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szól...
hrdoktor  |  2022.11.21 04:37
A stressz szót általánosan használjuk a mindennapokban, azonban a pontos jelentésével kevesen vannak...
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 28. hétfő
Stefánia
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
Private Investor Day 2022/2.
Vegyen részt INGYENESEN a PID2022 kóddal!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. november 27. 16:06