Hiába a 300 ezres fizetés, mégsem az élelmiszerboltok adják a legtöbb pénzt

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából kitűnik, hogy a bolti kiskereskedelemben az egyes szakterületek között továbbra is jókora bérkülönbségek vannak, az egyes szakterületek között több mint 50 ezer forint a különbség. A dermesztő munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első félév során, júniusban 192 ezer fő volt (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A bolti kiskereskedelem egészét nézve (amiben a nemzetközi áruházak és a kisebb, de négy főnél nagyobb sarki fűszeresek, butikok is benne vannak) pedig nőttek a havi bruttó átlagkeresetek, a júniusi átlagos 15 ezer forint 9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem ráadásul másfélszerese a fizikai dolgozók országosan mért keresetnövekedésének, mivel a nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban csak 6 százalékkal emelkedett. A béremelésnek korlátja is van ugyanakkor, hiszen a hónap végén át kell adni a borítékot a dolgozóknak, márpedig ahhoz elégséges bevétel is kell. A vásárló pedig nem rest az olcsóbb boltot felkeresni, ha valahol megugranak az árak.

A bérrangsort az élvezetek vezetik, miközben élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb

Az egyes szakterületek bérrangsora áprilishoz képest - tehát rövid idő alatt is - változott. Az italbolt felkapaszkodott a második helyre, áprilisban még csak a negyedik volt. Az illatszer a második helyről a csúcsra ugrott, miközben a korábban vezető sportszer lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel itt még a havi bruttó átlagkeresett csökkent is áprilishoz képest (nem is keveset, 18 ezer forintot, amiben nem kizárt, hogy ez az összeg a vasárnapi pótlékba ment át, de azért így is jóval átlag feletti maradt a bér).

Egy év alatt a legtöbbet a játékboltosok fizetése ugrott meg, közel 23 ezer forinttal, de így is csak a bérrangsor közepe táján tanyáznak. A legkisebb béremelést az óra, ékszer árusok kapták júniusig, 3-4 ezer forint között.

Az élelmiszerboltoknál a bérhelyzet az átlagot tekintve nem változott. Továbbra is a legjobban hiányzó hentes kapja a legkevesebb fizetést, ami az átlagnál kisebb mértékben, hétezer forinttal emelkedett egy év alatt. Élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb, a hó végi borítékot nézve. Hozzátartozik a képhez, hogy az egyes áruházak, a kicsik és a nagyok között óriásiak a különbségek, az pedig egy izgalmas kérdés, miért dolgozik egy eladó kevés pénzért kisboltban

Szerepet játszhat ebben például egyebek mellett az is, hogy főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, mozdulni pedig nehézkes is lehet. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a borítékot kikerülve zsebbe is cseppen valami, hiszen az online pénztárgép ellenére azért még mindig akad olyan boltos, ahol elfelejtenek időnként nyugtát adni.