Megroggyan a családi kassza: ennyibe fáj, ha továbbtanul a gyerek

A felmerülő költségek nagyban függnek attól, hogy államilag finanszírozott képzésre sikerül-e bejutni, és hogy másik városba kell-e költöznie a leendő hallgatónak. Ha államin tanul, és még költöznie se kell, akkor az egyetemi bulikon kívül nem okoz plusz költséget a továbbtanulás. A többség viszont nem ebbe a szerencsés körbe esik, nekik szedtük össze, milyen költségekkel számoljanak szeptembertől. Rögtönzött kutatásunkban a fővárost, Szegedet, Pécset és Debrecent vizsgáljuk.

1. A tandíj

Miután kiderültek a ponthatárok, és az, hogy kit hova vettek fel, írásban is tájékoztatja az egyetem a leendő hallgatóit. Ebben az értesítőben az is benne lesz, hogy mennyi a féléves tandíj, ha költségtérítéses képzésre sikerült bejutni. Ennek összege 100 és 400 ezer forint között van. Ami fontos, hogy már a beiratkozás előtt be kell fizetni a tandíjat, és ezt igazolni is kell a tanulmányi osztályon.

Még mielőtt összeadod a hat félév tandíjait, és kétségbeesetten próbálod kisakkozni, miből is fogod előteremteni ezt az összeget, van egy jó hír is. Attól, hogy költségtérítéses képzésen kezdi egyetemi tanulmányait a gyerek, nem jelenti azt, hogy azon is fejezi be. Ugyanis ha jók a tanulmányi eredményei, és lesz némi lemorzsolódás, akkor nyílik lehetőség arra, hogy két félév után átkerüljön a hallgató államilag támogatott képzésre.

2. Lakhatás

A másik embert próbáló feladat, megoldani a lakhatást. Ha a kollégiumi lehetőség mellett dönt a család, az egyetem elektronikus rendszerében lehet jelentkezni augusztus első felében. A legtöbb koleszba csak nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak. Az elbírálásnál sok szempontot figyelembe vesznek, például a szociális hátteret, és azt is, hogy mekkora a távolság az iskola és a lakóhely között. A kollégiumi lakhatás ára is eltérő, attól is függ, hogy költségtérítésesre, vagy támogatottra vették fel a hallgatót. Az előző évek díjai alapján várhatóan 9 és 20 ezer forint körül mozog egy államilag támogatott diák kollégiumi lakhatása, a költségtérítéseseké 20 és 40 ezer forint között. Ezek a díjak városonként és intézményenként nagyon eltérőek, a döntés előtt érdemes tájékozódni.

Ha az albérletes megoldást választja a család, akkor először is gondolja át újra, és ha másodjára is az albi mellett dönt, akkor a következő kérdés, hogy csak szobát, vagy lakást béreltek? Esetleg összeköltözik a barátaival a gyerek? Bármelyiket is választjátok, készüljetek fel egy alapos kutatómunkára.

Először nézzük a szobaárakat. Budapesten egy szoba 25 és 75 ezer forint között mozog. Ez még csak a szoba bérleti díja, ami általában nem tartalmazza a rezsit. Az albérletek ára is elég széles skálán mozog, garzonokat zömében 60 és 120 ezer forint között lehet találni, több szobás lakást pedig 70 és 180 ezer között.

Szegeden szobát már akár 25 ezer forinttól is ki lehet fogni, de inkább a 30-40 ezer az általános. Garzonlakásokat 50-70 ezer forintért lehet találni. A Kétszobás lakások többsége 60-90 ezer forint között van. Pécsen valamivel drágábbak a lakások, mint Szegeden. Egy kisebb átlagos bérlet díja 70-90 ezer forint, a nagyobbak 80-110 ezer körül vannak. Ha az előző viszonyításnál maradunk: Debrecenben jóval drágábbak a lakások, mint Szegeden. Egy kisebb lakás átlagos bérleti díja 80-100 ezer forint, a nagyobbaknak 100-120 ezer.

A fenti számok a rezsit nem tartalmazzák, tehát a lakhatás tényleges költsége ennél is nagyobb. Amikor az albérletek között mérlegelsz, ne csak a bérleti költséget vedd számításba, mert a rezsi nagyon eltérő lehet. Nem ritka, hogy egy lakás bérleti díja ugyan 20 ezer forinttal drágább a vetélytársánál, de ha beleszámoljuk a "működési költségét", még az is előfordulhat, hogy az olcsóbb lesz a drágább.

3. utazás

A helyi közlekedés úgy tűnik, hogy Szegeden a legdrágább, ott 4000 forint egy havi diákbérlet, Debrecenben 3600, Budapesten 3450, Pécsett pedig 3300 forint. Emellett számolni kell még az egyetemi város és az otthon közötti utazást, a busz és vonatjegyek árából érvényes diákigazolvánnyal 50 százalékos kedvezményt kapnak a hallgatók.

A fenti lista csak a havi fix kiadásokat veszi sorra, ehhez még hozzájön az, hogy a gyereknek ennie is kell valamit, és ha már továbbtanul, akkor élvezze a gondtalan diákéveket, és vegyen részt aktívan az egyetemi életben. Ez mind plusz költséget jelent.