Kiderült: ennyiből nyomorognak a legszegényebb magyarok

A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték. A KSH megfogalmazásában a létminimum valójában inkább a tisztes, szerény megélhetés szintjét jelöli, mint a szegénységét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábban már jelezte, hogy a továbbiakban folytatni kívánja ezt a programot, így idén a Policy Agenda készítette el a "Létminimum 2015" anyagot, amely módszertanilag a KSH korábbi számításaival megegyezően készült el.

Ezek alapján a mostani mutató szerint 2015-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 016 forint.

- mondta el a sajtótájékoztatón Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A számítások alapján havi 255 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 79 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke.

Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 145 ezer forint volt, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 189 ezer forint jött ki.

Hogyan számították ki a létminimumot?

A létminimumérték kiszámítását az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával végezték el. Ehhez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által kidolgozott élelmiszermennyiségeket vették figyelembe. Ezeket az élelmiszer-mennyiségeket tartalmazza a létminimum-számítás élelmiszerkosara, amelynek pénzben kifejezett értéke havi 24 246 forint.

Az élelmiszerekre a magyarok személyes kiadásaik 30,8-át költötték a számítások szerint. Emellett 22,8 százalékot költöttek lakásfenntartásra, 9 százalékot közlekedésre, 5 százalékot egészségügyre és testápolásra, 6,5 százalékot telefonálásra, 3,6 százalékot ruházkodásra, míg művelődésre és oktatásra 5,3 százalékot fordítottak.