Jelentősen torzult a magyar adórendszer: kik járnak a legrosszabbul?

Az adókedvezmények tekintetében kevés európai országban járnak jobban a gyermekes családok, mint Magyarországon, miközben a normál módon adózó gyermek nélküliek bérére kimondottan sok közteher rakódik. Ráadásul az egykulcsos szja-val is pont az alacsony jövedelműek járnak rosszul, míg a magas fizetéssel rendelkezőknek kimondottan kedvez.

Létszámmal súlyozva tavaly átlagosan 169 ezer forintot vihettek haza a munkavállalók a családi adókedvezményt is beleszámítva, azonban gyermekszámtól függően igen erős az összegek szóródása.

A három, illetve több gyermekesek közel 210 ezer forintot vihettek haza tavaly, ám ők csak a dolgozók 6 százalékát jelentették. A munkavállalók felének (49 százalékának) nincsen eltartott gyermeke, vagyis a családi kedvezmény egyáltalán nem érinti őket, így - 2016-ban - bruttó bérük 33,5 százalékát veszi el tőlük az állam. Az egygyermekesek a dolgozók negyedét, míg a kétgyermekesek a dolgozók ötödét képviselik.

Nagy különbségek a nettó jövedelemben

2014-ben egy kétgyermekes, két átlagkeresőből álló magyar család több mint 14 százalékkal többet vihetett haza, mint egy gyermek nélküli, szintén két átlagkereső által alkotott házaspár. (Emlékeztetőül: ettől az évtől kezdve már nem csak adó-, hanem járulékkedvezményként is igénybe lehet venni a családi támogatást.) Ez az Európai Unióban a legnagyobb különbséget jelentette.

A két gyermeküket egyedül nevelő szülők pedig 45 százalékkal tudtak többet hazavinni, mint a gyermek nélküli szingli munkavállalók. Ezzel "csak" a negyedik helyezést kaptuk az EU-ban a különbségek szerint: Lettországban, Bulgáriában és Írországban is nagyobb az egyedülálló kétgyermekesek bérelőnye a gyermektelenekhez képest.

Az adóék-különbségek

Az OECD egyik új jelentése alapján az adóék szempontjából is megvizsgálhatjuk a gyermekesek és a gyermektelenek közti különbségeket.

Magyarországon az egy átlagkeresővel rendelkező kétgyermekes párok esetében 2015-ben 35,3 százalék volt az adóék mértéke, ami azt jelenti, hogy az átlagkeresős szülő teljes munkaerőköltségének ekkora részét vonta el az állam a családi adókedvezményeket is figyelembe véve. A 35 százalék körüli adóékből 22 százalékpont a munkáltatót terhelte, és 13 százalékpont volt a munkavállaló része.

Ehhez képest, egy gyermeket nem nevelő átlagkereső esetében 49 százalék volt az adóék mértéke tavaly (22 százalékpont a munkáltatóé, 27 a munkavállalóé), ami közel 14 százalékponttal több a kétgyermekes egy átlagkeresős párokénál.

24 európai OECD-országból Magyarország a felső harmadba tartozik az adóék különbség szempontjából, vagyis nemzetközi viszonylatban is jelentős előnybe kerülnek nálunk a gyermekes munkavállók a gyermek nélküliekhez képest.

Az OECD csak a kétgyermekes munkavállalók adóterhelését hasonlítja össze a gyermektelenekével, de valószínűleg három, illetve több gyerek esetében még előrébb kerülnének a listán, hiszen esetükben jóval magasabb itthon a gyerekenként számított családi adókedvezmény összege. Az egygyermekesek itthon mindössze 10 ezer forint adókedvezményt kapnak havonta, így esetükben nem csökkennek olyan mértékben a bérre rakódó terhek, mint a többgyermekeseknél.

Egy 2016-os példát vizsgálva: 250 ezer forintos bruttó havibér esetén

• nettó 166 ezer 250 forintot vihetsz haza, ha nem nevelsz gyereket

• nettó 176 ezer 250 forintot vihetsz haza, ha egy gyereket nevelsz,

• nettó 191 ezer 250 forintot vihetsz haza, ha két gyereket nevelsz,

• nettó 246 ezer 250 forintot vihetsz haza, ha hármat vagy többet nevelsz (itt már az összes adó, és járulék leíródik, csak a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék marad).