A májusban felálló új, Magyar Péter vezette kormány heteken belül feloldhatja a magyar egyetemeket és kutatókat sújtó uniós forrásbefagyasztást.
Bár az elmúlt években lényegesen csökkent, még így is nagyon magas a lemorzsolódás aránya a magyar felsőoktatásban - írja a Magyar Nemzet.
Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig körülbelül 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, amiben még nincsenek benne azok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak diplomát szerezni.
Bár mostanra átlagban sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, vannak olyan szakterületek, ahol még mindig sok hallgató esik ki a felsőoktatásból. Alapképzésben a természettudomány, a műszaki, illetve agrárterületen szakad le a legtöbb diák, informatika szakon pedig a felvett hallgatók több mint fele (52 százaléka) nem jut el a diplomáig. Ezzel szemben a művészeti szakok és a pedagógusképzés viszonylag könnyen elvégezhető, ezeken a területeken csak 15-27 százalékos a lemorzsolódás. Mesterszakon is egészen pozitívak az eredmények, a fiatalok több mint háromnegyedének (78,2 százalék) időben sikerül befejeznie tanulmányait.
A kormány felére szeretné csökkenteni a lemorzsolódási arányokat, ezért az idei tanévtől szigorították az átsorolási szabályokat, és bevezetik a kompetenciamérést is. A szigorítások miatt a korábbinál több kreditet kell teljesíteni ahhoz, hogy az illetőt ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. A kompetenciamérés lényege pedig, hogy a gyengén teljesítők felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok pedig lehetővé teszik, hogy aki alapképzésben nem tudja az elvárt követelményeket teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa tanulmányait. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig a felsőoktatási diák-tanácsadási rendszer fejlesztésével, illetve az e-learning alapú oktatási eszközök használatával igyekszik javítani a helyzeten.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








