A paraúszó felháborodott azon, hogy fals információkat írtak a Milák Kristóf ügyében tett szerepvállalása miatt - mint kiderült, épp az ellenkezőjét tette.
Bár az elmúlt években lényegesen csökkent, még így is nagyon magas a lemorzsolódás aránya a magyar felsőoktatásban - írja a Magyar Nemzet.
Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig körülbelül 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, amiben még nincsenek benne azok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak diplomát szerezni.
Bár mostanra átlagban sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, vannak olyan szakterületek, ahol még mindig sok hallgató esik ki a felsőoktatásból. Alapképzésben a természettudomány, a műszaki, illetve agrárterületen szakad le a legtöbb diák, informatika szakon pedig a felvett hallgatók több mint fele (52 százaléka) nem jut el a diplomáig. Ezzel szemben a művészeti szakok és a pedagógusképzés viszonylag könnyen elvégezhető, ezeken a területeken csak 15-27 százalékos a lemorzsolódás. Mesterszakon is egészen pozitívak az eredmények, a fiatalok több mint háromnegyedének (78,2 százalék) időben sikerül befejeznie tanulmányait.
A kormány felére szeretné csökkenteni a lemorzsolódási arányokat, ezért az idei tanévtől szigorították az átsorolási szabályokat, és bevezetik a kompetenciamérést is. A szigorítások miatt a korábbinál több kreditet kell teljesíteni ahhoz, hogy az illetőt ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. A kompetenciamérés lényege pedig, hogy a gyengén teljesítők felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok pedig lehetővé teszik, hogy aki alapképzésben nem tudja az elvárt követelményeket teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa tanulmányait. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig a felsőoktatási diák-tanácsadási rendszer fejlesztésével, illetve az e-learning alapú oktatási eszközök használatával igyekszik javítani a helyzeten.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








