A GYED mellett is pluszpénzhez juthatnak a kismamák

Szalai Piroska beszámolt arról, hogy 2012-ben több mint 80 ezer anyuka volt GYED-en, s átlagosan havi 91 ezer forintot kaptak. Ha eddig egy GYED-es anyuka dolgozni szeretett volna akár egészen minimális összegű jövedelem-kiegészítésért is, akkor vagy le kellett mondania mind a 91 ezer forintról, vagy lemondott a GYED-ről és helyette a GYES-t igényelte - ám ezzel a megoldással is havi bevételének háromnegyede-kétharmada kiesett.

Ha a 81 ezer anyukából nem is látható senki sem most a foglalkoztatottak között, hiszen tiltott számukra a munkavégzés, azért közülük többen is dolgoztak kiegészítő jövedelemért - mutatott rá a miniszteri biztos. Hozzátette: ez a nem legális foglalkoztatási forma fog az új intézkedések eredményeként megszűnni vagy nagyon alacsonyra esni.

Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet: pillanatnyilag az is gátja a kismamák munkavállalásának, hogy nem terjedt el hazánkban a részmunkaidős vagy más típusú rugalmas foglalkoztatás. Ezért amikor egy anya korábban eldöntötte, hogy munkát vállal, döntően egész munkaidőben gondolkodott. A mostani intézkedéssel azonban már akkor megjelenhet a munkaerőpiacon, amikor még a GYED összege ott van a családnál, így akár részmunkaidőben is gondolkodhat.

A munkaadó részéről is tapasztalható volt eddig egy gát a részmunkaidős foglalkoztatásban. A cégek eddig azért nem voltak érdekeltek az egész munkaidő megbontásában, mert ha két részidőst foglalkoztattak, annak a különféle állandó költségei magasabbak voltak, mint ha egy dolgozóval látják el a munkakört.

Most viszont a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kisgyermekes anyák munkáltatói számára járó járulékkedvezmények mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy részmunkaidős munkakörök kialakításánál a cégeknek ne legyenek pluszköltségeik. A munkaadók részéről tehát megszűnt ez a foglalkoztatási gát - hangsúlyozta a miniszteri biztos.