Elismerte az adóhatóság, hogy hibázott

Közleményt jelentetett meg az adóhatóság a nav.gov.hu oldalon március 19-én, amelyben a következőt írja:

"Az "Így bukhatsz 100 ezer forintot az adóbevallással" című, 2013. március 18-án az internetes médiában megjelent cikkben a 1253 számú, 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatójának példatárával kapcsolatban írt észrevételt köszönettel vettük...a példatárban megjelent ingó értékesítéssel kapcsolatos első példát módosítottuk".

Mint azt hétfői cikkünkben írtuk, hibás számítási példát tett közzé az adóhatóság a 1253-as nyomtatvány (2012. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallás) kitöltési útmutató 153. oldalán. Ha az alapján töltötték volna ki a magánszemélyek az adóbevallásukat, akkor csaknem 100 ezer forintot buktak volna.

A példa a következő volt:

"Az ingó értékesítéséből származó bevétel 800 000 forint, mely nem gazdasági tevékenység keretében történt. Költség nem volt, ezért az értékesítés jövedelme is 800 000 forint, amit be kell vallani a 163. sorban. Ennek 16%-os adója 128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos csökkentésre tekintettel a 200 000 forint 16%-át, vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor "e" oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak írnia".

Ezzel szemben az igazság az, hogy a példában említett esetben valójában nulla forint adót kell fizetniük a magánszemélyeknek.

Az szja-törvény 11. § (3) bekezdés b pontja ugyanis kimondja, hogy nem kell bevallani azt a bevételt, "amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot". Ezt a rendelkezést korrektül idézi is az adóhatóság a kitöltési útmutató 3. oldalán.

Megfeledkezett azonban az adóhatóság az szja-törvény 58. § (5) bekezdéséről, amely szerint, ha a megszerzésre fordított összeget nem lehet megállapítani, vagyis - a NAV által használt kifejezésnél maradva - "költség nem volt", akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

A példában említett 800 ezer forint bevétel esetén tehát annak a 25 százaléka, vagyis 200 ezer forint lesz a jövedelem. A korábban idézett szabály szerint pedig pontosan eddig a jövedelemhatárig nem kell adóbevallást benyújtani, vagyis ebben az esetben adót sem kell fizetni.

Mindezek után a NAV módosította a kitöltési útmutatóban szereplő példát, de nem úgy, hogy a korábban közölt példánál maradt volna, hanem egy másikat tett közzé, ami csak látszólag olyan, mintha az eredeti javított változata lenne.

Az új példa a következő:

"Az ingó értékesítéséből származó bevétel 800 000 forint ("b" oszlop), mely nem gazdasági tevékenység keretében történt. A megszerzésre fordított összeg 100 000 forint ("c" oszlop). Az értékesítés jövedelme 700 000 forint ("d" oszlop), amit be kell vallani a 163. sorban. Ennek 16%-os adója 112 000 forint lenne, de a 200 000 forintos csökkentésre tekintettel a 200 000 forint 16%-át, vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor "e" oszlopába 80 000 forintot kell az adózónak írnia".

Mint azt több korábbi cikkünkben is megírtuk már, alapesetben úgy kell megállapítani az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az azzal összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében pedig a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgynál a megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke.

Mint említettük, akkor jön a képbe a bevétel 25 százalékának megfelelő jövedelemszámítási módszer, ha a megszerzésre fordított összeget nem lehet megállapítani. Mi következik ebből? A kitöltési útmutatóban közölt új példánál maradva ugyanakkora, vagyis 800 ezer forint bevétel esetén 80 ezer forinttal több adót kell fizetnie annak az adózónak, aki megőrizte a 100 ezer forint összegű beszerzésről kapott nyugtákat, mint azoknak, akik elveszítették azt. Mint írtuk, utóbbi esetben bevallást sem kell benyújtani, így adót sem kell fizetni.

(OLVASD EL korábbi cikkünket, amelyből megtudod, milyen adószabályokat kell ismerned, ha az interneten adod el a dolgaidat: Interneten adod el a cuccaidat? Így úszhatod meg az adózást)