27 °C Budapest

Kisemberekre vadászik a NAV, a Kúria is segédkezik

Pénzcentrum
2013. március 14. 12:09

Pánikszerűen próbálja meg horribilis összegű büntetésekkel lezárni az adóhatóság az interneten ingóságokat értékesítő magánszemélyek ellenőrzését - értesült a Pénzcentrum.hu. A Kúria is asszisztál ehhez: hiányos elvi állásfoglalást tett közzé egy olyan ügyben, amely emberek százait menthetné meg attól, hogy tetemes közteherrel sújtsa őket az adóhatóság. A vizsgálatokban érintetteknek sürgősen be kell szerezniük a konkrét ítéletet. Megpróbáltuk megkeresni a bírósági határozatok nyilvános gyűjteményében, nekünk nem sikerült megtalálni.

Sorra hozza elmarasztaló határozatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Kúria által egy konkrét ügyben hozott ítélete nyomán kiadott, hiányos elvi állásfoglalásra hivatkozva. Mint arról a Pénzcentrum.hu nemrégiben beszámolt, adózók százai lélegezhetnének fel a Kúriának egy magánszemély ügyében meghozott ítélete nyomán, aki az interneten keresztül ingóságokat értékesített.

A legfelsőbb bírói szerv kimondta: nem minősül üzletszerűnek a 2012. január 1. előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve 2008-tól az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást.

A december elején hozott, de a felperes részére csak február közepén kézbesített ítélet leszögezi: az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt (a 2006. évre vonatkozóan 4 millió forintot), jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az adott évi jövedelem meghatározásakor nem az önálló tevékenységből származó jövedelemre, hanem az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami nagyságrendekkel kedvezőbb az adózó számára (lásd táblázatunkat). A NAV - ha nincs meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla - azt feltételezi, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten.

Tapasztalatok szerint sokaknak a mai napig meggyőződésük, hogy nem kell adót fizetni azoknak az ingóságoknak az értékesítése után, amelyeket ők az adózott jövedelmükből szereztek. Ez tévedés. Tény, hogy adót kell fizetni az ingó értékesítés után, az viszont nem mindegy, hogy mennyit.

OLVASD EL korábbi cikkünket arról, a jelenleg hatályos szabályok szerint hogyan kell adóznod!
Interneten adod el a cuccaidat? Így úszhatod meg az adózást

Nagyításhoz KATTINTS a képre!

A peres ügyben érintett magánszemély a további két vizsgált adóévben viszont az alanyi adómentes határnál magasabb összegben értékesített ingóságokat az interneten keresztül. Ezekre az évekre vonatkozóan - a saját megállapításaival is ellentmondó ítéletében - a Kúria leszögezte: mivel az adózó nem jelentkezett be az adóhatósághoz, vagyis nem kért adószámot, az üzletszerűségre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni. Annak ellenére, hogy - mint azt a Kúria is elismeri ítéletében - nem teljesülnek a 2011. december végéig az szja-törvényben foglalt feltételek, miszerint akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha

1. az átruházás ellenérték fejében történt;
2. a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett;
3. az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.

A perben érintett adózó nem jelentkezett be, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerűségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria - annak ellenére, hogy előzőleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerűséghez - ítéletében úgy döntött, hogy mégiscsak elég, ha kettő feltétel teljesül. Arra hivatkozott, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

A Kúria Sajtótitkársága január 7-én közzétett egy dokumentumot, amely a Tájékoztató a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről címet viseli. Az irományban egyetlen szó nem esik az ítélet azon részéről, amely az alanyi adómentes határ alatti értékesítés esetén jogszerűtlennek minősítette az üzletszerűség megállapítását.

Kihasználják a jogalkalmazók a magánszemélyek tudatlanságát

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az adóhatóság és a bíróságok sorra hozzák azokat a határozatokat, ítéleteket, amelyekben horribilis összegű közterhet szabnak ki olyan magánszemélyekre, akik pár millió forintért, vagyis bőven az alanyi adómentes határ alatt értékesítettek ingóságokat az interneten keresztül - tudtuk meg Angyal József okleveles adószakértőtől.

Nem számítanak a matematikai
logika alapszabályai?
A Kúria ítéletében egyetért a felperessel abban, hogy a 2011. december végéig hatályos szja-törvény szerint három konjuktív feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy üzletszerűnek minősüljön az ingó értékesítés, vagyis akkor beszélhetünk erről, ha az átruházás ellenérték fejében történt, a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett, illetve az adólevonási joga megnyílt, vagyis átlépte az alanyi adómentesség határát. Ezt követően viszont az ítéletben arra a következtetésre jut, hogy az általános jogelvekből levezethető: akkor is teljesülnek a konjuktív feltételek, ha abból az egyik nem teljesül. Másképpen: a Kúria szerint A és B akkor is igaz, ha B hamis. Ez Angyal József szerint ellentétes a matematikai logika alapvető szabályaival, ahogyan kétszer kettő sem lehet öt.

Az egyik ügyben érintett magánszemély 2008-2009-ben összesen 4 millió 200 ezer forint értékben adott el ingóságokat. Az egyik évben 1,8 millió, a másikban 2,4 millió forint volt a bevétele, vagyis jóval kevesebb, mint az 5 millió forintos alanyi adómentes határ. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy a vizsgált magánszemélynek összesen 4,2 millió (!) forint - vagyis a bevétellel megegyező összegű - adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot kellene megfizetnie. Az 50 százalékos adóbírság kiszabását azzal támasztja alá a határozat, hogy teljesen egyértelmű a törvényi szabályozás(!). Az adóhatóság nemcsak személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, késedelmi pótlékot, adóbírságot állapított meg az érintett adózónál, hanem az értékesítéseire általános forgalmi adókötelezettséget is kirótt.

A NAV határozatában a Kúria ítélete nyomán hozott elvi állásfoglalásról kiadott titkársági tájékoztatóra hivatkozik, miszerint az üzletszerűségre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni, ha a magánszemély nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Ez a megállapítása a Kúriának - amelyet egyébként a konkrét ügyben érintett felperes kifogásol (lásd keretes írásunkat) - azonban nem érvényes azokra az esetekre, amelyeknél az értékesítésből származó bevétel nem haladta meg az alanyi adómentes határt. Ez azonban csak akkor derül ki, ha valaki áttanulmányozza a konkrét ítéletet, az elvi állásfoglalásra vonatkozó tájékoztató félrevezető.

A Pénzcentrum.hu már egy hónappal ezelőtt felhívta a Kúria figyelmét, a közzétett állásfoglalás alkalmas arra, hogy a bíróságok és a NAV az elvi döntést a saját javukra használhassák fel, a birtokunkban lévő adóhatósági dokumentumok alapján a NAV már el is kezdett a hiányos állásfoglalásra hivatkozni. Megkérdeztük, hogy tervezi-e a Kúria Sajtótitkársága a hivatkozott ítéletnek megfelelő, szöveghű elvi állásfoglalás megjelentetését, mert jelenleg a folyamatban lévő ügyekben az elvi állásfoglalás alapján a NAV javára döntenének a bíróságok, míg az ítélet 8. oldalán lévő indoklás alapján részben az adózó javára?

A Kúriától a következő választ kaptuk február 21-én,amelyet szó szerint közlünk:

"A Kúria nem kommentálja az ítéletet, jogi indoklását nem egészíti ki. Az ítélet rövidesen rendelkezésre áll majd anonimizált formában, mindenki számára elérhető lesz a Kúria honlapján. Az abban foglaltakhoz nem kívánunk semmit hozzátenni. A Felek, vagy a sajtó részéről a konkrét ügyhöz érkező szakmai felvetések megválaszolására a Kúria részéről nincs lehetőség".

A Pénzcentrum.hu megpróbálta megkeresni az ítéletet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében az anonimizált határozatok között, de az elvi állásfoglalásról kiadott tájékoztatóban közölt ügyszám alapján semmit nem dobott ki a kereső.

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2022.05.27 07:47
Partnereinknél végzett munkánk során szervezetfejlesztőként sokszor kerülünk kapcsolatba különböző v...
laskainelli  |  2022.05.24 08:22
Mi a jó párkapcsolat titka? Sokan szeretik azt hinni, hogy az lesz boldog kapcsolat évtizedeken át,...
perfekt  |  2022.05.23 07:34
A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éve...
hrdoktor  |  2022.05.23 06:18
Egyre több embert érint a rövidlátás problémája, a megelőzése azonban összetettebb kérdés, mint gond...
hrbonbon  |  2022.05.20 12:13
Munkánk egyik fontos eleme, hogy megpróbáljuk megérteni, mire vágynak, mit szeretnének elérni az emb...
Ilyen egyszerűen keresheted rommá magad egy webshoppal: a profik így csinálják!

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.

Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 27. péntek
Hella
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?