Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a jövőben a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból - döntött hétfőn az Országgyűlés. Az ellenzék a javaslat parlamenti vitájában aggályosnak ítélte a módosításban foglaltakat.
A kihirdetése utáni napon hatályba lépő szabályozás értelmében a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhet ki a nyilvántartásból. Az adatkéréskor szempont lehet az állampolgárok neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.
A kérés teljesítését akkor kell megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta - kivéve, ha az adatszolgáltatásra eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően még nem telt el kilencven nap. A Miniszterelnökség az átvett adatokat - eltérő rendelkezés hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.
Kiderült, mi tartaná itthon a magyar fiatalokat: még mindig sokan inkább mennének, haza sem jönnének
A megkérdezett fiatalok kétharmada örül a legutóbbi országgyűlési választás eredményének.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






