Megúszhatjuk a tranzakciós adót?

Pénzcentrum
2012. április 19. 12:02

Kormánydöntés még nem született róla, de egyre többet lehet hallani a tranzakciós adóról, ami gyakorlatilag minden pénzügyi műveletet terhelne. Orbán Viktor nyilatkozata szerint minimális lesz a mértéke, "egy ezreléknél semmiképp sem magasabb", ezt Cséfalvay Zoltán, államtitkár is megerősítette hétfői parlamenti felszólalásában. Igaz, hogy keveset lehet még tudni az új adóról, de az jól látszik, hogy kikerülni nehéz lesz majd.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Keveset tudunk még az adóról, az [Origo] értesülései szerint minden pénzügyi tranzakcióra vonatkozni fog, köztük a sárga csekkre is. Egy ilyen adót elkerülni szinte lehetetlen, hiszen már a fizetésünk elutalásakor meg kell fizetnie a munkáltatónak, majd akármit csinálunk, mi is kifizetjük még egyszer, amikor a számláinkat rendezzük, vásárolunk, de a megtakarítások jó része is járhat plusz költséggel.

Még az áfánál is nehezebb kikerülni

Szinte minden adót el vagy ki lehet kerülni, noha az ellentétes a jogszabályokkal. Az szja-t és egyéb járulékokat feketemunkával, az áfa esetén ismert a "számla nélkül olcsóbb" módszer, s a céges bevételek eltüntetésére is vannak trükkök. A tranzakciós adót megkerülni viszont sokkal nehezebb.

Két módszer lehet erre. Vagy készpénzben fizet a munkáltató és onnantól kezdve mi is csak azt használjuk egész hónapban, vagy minden folyószámlát kiviszünk külföldre. Az első nehézkes lenne, hiszen a munkáltatónak is szereznie kell valahonnan készpénzt. Ezután persze nekünk is be kell fizetnünk számláinkat vagy akár a törlesztőrészletünket, amit készpénzből csak sárga csekken tudunk, amire viszont már meg kell fizetni az adót. Külföldi számla esetén kicsivel jobb a helyzet, kártyával akár eurószámláról is fizethetünk, ilyen esetben elég nehéz bármilyen adót kivetni a tranzakcióra. Egy külföldi számla fenntartása viszont költséges, ráadásul az örökös árfolyamkockázattal is számolni kell.

Nem biztos, hogy érdemes ezeket a plusz költségeket vállalni. Amennyiben a már említett, egy ezrelékes mértékű lesz az adó, akkor ez havi néhány száz forintos plusz tételt jelenthet a családoknak (100 ezer forintos bevételenként 100 forintot). Némi változást azért hozhat a pénzköltési szokásainkban.

Nem világos például még, hogy mi lesz a hitelkártyákkal. Ha az ezekkel való költés is adóköteles lesz, akkor gyakorlatilag kétszer fizethetjük meg ugyan azt az adót, hiszen a hitelkártya tartozást egy utalással ki kell egyenlíteni. Mivel a legtöbben a jóváírások miatt használják a hitelkártyájukat, ez egyre kevésbé érheti meg a tranzakciós adó bevezetése után. Így a most sem méretes hitelkártyapiacot megviselheti az új adó.

A megtakarítások közül is azok felé tolódhat a hangsúly, amelyek esetében kevesebb tranzakció szükséges. Például megtakarítással kombinált biztosításnál többszöri tranzakcióra is szükség lehet. Az ügyfél elutalja a havi díjat, majd a biztosító az alapkezelőnek, aki egy tranzakcióval vásárol értékpapírt, amit egyszer elad és újabb utalás történik. Így többször is levonódik a minimális tranzakciós adó, mire az ügyfélhez visszajut a megtakarítása. Ezt valószínűleg a szolgáltatók beépítik az áraikba.

Banki átutalásoknál is viszonylag könnyen be lehet építeni az árakba a tranzakciós adót, de a sárga csekknél ez már problémás lehet. Míg a bank számítógépes rendszere kiszámolhatja az adó mértékét és utalásonként is rászámolhatja a számla költségére, a sárga csekkes fizetésnél ez nehézkesebb. Ha magába a sárga csekkes fizetési mód lesz drágább az adó hatására, akkor a kisebb összegű befizetéseket aránytalanul terhelheti. Ezzel csak a kis rezsijű háztartások járnának rosszul.

Svédország 1984. január 1-jén vezetett be 0,5 százalékos pénzügyi tranzakciós adót a társasági részesedésekre - mutat rá írásában Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az adó minden olyan, Svédországban bonyolított ügyletre vonatkozott, amelyet helyi bankokon vagy brókertarságokon keresztül végeztek, kivéve az ajándékozás és az öröklés esetében történő átruházásokat. 1986-ban a svéd kormány az adó mértékét 1 százalékra emelte, majd a pénzügyi közvetítők közötti ügyletekre is kiterjesztették az adót 0,5 százalék mértékkel. 1989-ben az adóztatás további kiterjesztésére került sor: a 90 napnál rövidebb futamidejű állampapírok esetében 0,2 százalékos, a hosszabb futamidők körében pedig 0,3 százalékos adót vezettek be.

1990 áprilisában az állampapírokra kivetett pénzügyi tranzakciós adót eltörölték. 1991 januárjában a még fennálló pénzügyi tranzakciós adót a svéd kormány 50 százalékkal csökkentette, majd 1991 decemberében a teljes pénzügyi tranzakciós adót megszüntették, nem véletlenül. Az abból származó bevételeket ugyanis szinte teljesen lenullázta a tranzakciók árfolyamnyereségére kivetett személyi jövedelemadó drasztikus csökkenése. Az árfolyamnyereség-adó elapadása azzal is összefüggött, hogy az adó bevezetésének kihirdetését követő 30 napban a stockholmi tőzsde közel 5,5 százalékot zuhant, majd az adó emelésének hírére további 1 százalékos áresés következett be. A részvényárak jelentős csökkenése mellett 1986-ban - amikor az adó a duplájára emelkedett - a 11 legaktívabban kereskedett svéd részvény forgalmának 60 százaléka Londonba vándorolt, az 1990-es évekre pedig már a korábbi svéd tőzsdei forgalom 50 százalékát Londonban bonyolították. További tanulságok vonhatók le abból is, hogy az állampapírok esetében várt adóbevételt évi 1500 millió svéd koronára becsülték, ugyanakkor átlagban nem folyt be több, mint 50 millió svéd korona, ami a tervezett adóbevételnek mindössze 4 százaléka.


A fenti példában ugyan egy nagyobb mértékű adó bevezetéséről és annak hatásairól írt Kalocsai, de a magyar intézkedésnek is hasonló lehet a kimenetele. Hiszen ma a tranzakciós díjak alacsonyabbak, mint 20 éve, így alacsonyabb díjtételnél is sokak érdeke lehet befektetéseik átcsoportosítása más ország piacára. Másik felmerülő kérdés az lehet, hogy egy olyan hiteltelen gazdaságpolitikával rendelkező országnak, mint Magyarország, mit árthat még egy ilyen intézkedés. Akármilyen kicsi is lesz az adó mértéke, annak megemelésétől tartva sokan inkább nem kockáztathatják meg a hazai befektetést. Ennek bekövetkezésekor viszont az állami büdzsé még rosszabbul is járhat, mint az adó nélkül.

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
perfekt  |  2021.11.26 11:35
Közeledik a karácsony és lassan ismét vége lesz egy évnek. A számviteli szakemberek ismételten átéli...
hrdoktor  |  2021.11.22 05:36
A modern terápiás eljárások segítségével a megfelelő életminőség és a szexuális aktivitást is meg le...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 27. szombat
Virgil
47. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?