Rossz a bérkompenzációs rendszer: tízezrek járnak rosszul

Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, a kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete, amely alapján a közszférában dolgozók jövedelem-kiegészítést kaphatnak. Ráadásul a tapasztalatok szerint nem is teljesült az a kormányzati ígéret, hogy - változatlan körülmények és munkateljesítmény esetén - senkinek nem csökkenhet a nettó keresete az adójóváírás eltörlése miatt.

Több 10 ezer közszférában dolgozó kapott kevesebb fizetést az első két havi munkájáért - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Mint azt a Pénzcentrum.hu korábban megírta, a bérkompenzációs rendszer legnagyobb vesztesei azok, akiknek a házastársuk, élettársuk vonja le az adóalapjából a kedvezményt. Ők ugyanis kevesebb bérkompenzációt kapnak, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük. A főtitkár elmondása szerint több ezer közszférában dolgozó járt pórul a rendelkezés miatt.

A kompenzációs rendelet részleteiről ITT OLVASHATSZ! Ennyi bérkompenzáció jár a közszférában

Ugyancsak óriási vesztesei a bérkompenzációs rendszernek azok, akik tavaly év közben nem vették igénybe az adójóváírást, hanem a májusban benyújtandó bevallásban kívánták érvényesíteni. A bérkompenzáció feltétele ugyanis, hogy az érintetteknek tavaly igénybe kellett venni az adójóváírást. Akik nem kérték év közben, azoknál úgy tekintette a kormány, hogy nem volt magasabb a nettó fizetésük, mint az idén, tehát nincs mit kompenzálni, noha ők nem lemondtak az adójóváírásról, hanem valamilyen megfontolásból egy összegben kívántak hozzájutni - magyarázta Fehér József.

Több ezer közszférában dolgozónak azért csökkent a nettó keresete, mert a tavalyi 78 ezer és az idei 93 ezer forintos minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő tevékenységekre meghatározott 94, illetve 108 ezer forintos garantált bérminimum közé esett a múlt évben a jövedelme. Az érintettek fizetését csak a minimálisan elvárt összegre emelték fel, noha az nem volt elegendő ahhoz, hogy ugyanazt a nettó fizetést kapják meg, mint tavaly.

Szintén több ezer olyan közszolga van, akinél minden stimmel a bérkompenzáció végrehajtása során, mégis 200-400 forinttal kevesebb nettó fizetést kapnak, mint tavaly. Ezt a problémát lehet kicsinyesnek tartani, de egy olyan rendszerben, amelyben 100 forintos bruttó bérkompenzáció is szerepel, tényszerű megállapítás, hogy mínusz 200-300 forintos eltérés esetén sem teljesül az az ígéret, hogy senkinek nem csökken a nettó keresete. Ráadásul sajnálatos módon sok olyan család van Magyarországon, ahol a havi 200-400 forint is hiányzik a hó végén a kasszából. Ez éves szinten 2400-4800 forint. A szakszervezet azt is elfogadhatónak tartja, ha az érintetteknek ősszel egy összegben megkapják a különbözetet.

A szakszervezet az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén is felvetette az említett problémákat. A kormányzat részéről jelen lévő Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arra tett ígéretet, hogy a kormány megvizsgálja a felmerült hiányosságokat.

A közszférában dolgozóknak a hatályos rendelet szerint március 15-ig kell kérniük a kompenzációt ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot. A szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy amennyiben bebizonyosodik, hiba van a rendszerben, meghosszabbítható a március közepi határidő.

A főtitkár hozzátette: a bérkompenzáció irtózatos bürokratikus terheket ró a munkáltatókra. A kormány eredetileg összesen 64 milliárd forintot irányzott elő erre a célra, amiből 4,3 milliárd forintot átcsoportosított a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapba a gyermekgondozás díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára. Fehér József szerint sokkal egyszerűbb megoldás lett volna 5 százalékkal felemelni az illetményalapot, ami összesen 70 milliárd forintjába került volna az államnak.