Elvárt béremelés: kiskapu a cégeknek

Több ponton enyhíti az elvárt béremelés elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a Matolcsy György által benyújtott törvényjavaslat. Emlékeztetőül: a jelenleg hatályos törvény szerint, ha a munkaügyi ellenőrzés során kiderül, hogy a munkáltató nem hajtotta végre az elvárt béremelést legalább a dolgozók kétharmadánál, az két évre elesne a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől és a központi költségvetési támogatásoktól. A szankció tehát korántsem automatikus, munkaügyi ellenőrzés után kerülhet rá sor.

Csak a költségvetési támogatástól lehet elesni

Ehhez képest az egyik legfontosabb változás a törvénymódosító javaslatban, hogy a szankcióra vonatkozó rész úgy szól, azok a cégek, amelyek nem hajtják végre legalább az érintett dolgozók kétharmadánál az elvárt béremelést, azok számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési támogatás. Ez számottevő enyhítés ahhoz képest, hogy a törvény szövege korábban úgy szólt: "közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet". Az új szöveg pontosítja azt is, milyen költségvetési támogatásoktól eshet el a cég, és ez alapján már nem minden központi költségvetési támogatásra vonatkozik ez.

Az államháztartási törvény szerint a költségvetési támogatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás.

Nem számít költségvetési támogatásnak:

- az adomány, segély, felajánlás
- a pártok és pártalapítványok támogatása
- a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíj
- a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott pénzbeli ellátás
- a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátás
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás
- a jogszabály alapján nyújtott családtámogatás, korhatár alatti ellátás, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatás
- az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségtérítés
- az energiafelhasználási támogatás
- a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásai, támogatásai
- a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás
- a közfoglalkoztatási támogatás
- a fogyasztói árkiegészítés

Mentesülnek az agrárcégek, és az 5 százalékos béremelésre képtelen támogatottak

Szintén újdonság, hogy a szankció nem vonatkozik a mezőgazdaság, agrárfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokra.

Az elvárt béremelés végrehajtása egyébként a mezőgazdasági vállalkozásokat erősen érintené, lévén magas élőmunkaigényű tevékenységről van szó, és a bruttó átlagbérek ebben a szektorban a legalacsonyabbak (153 ezer forint körüli). Az adójóváírás eltörlése miatt bekövetkező minimálbér-emelés, elvárt béremelés pedig épp a legalacsonyabban kereső réteget érinti leginkább.

Nem vonatkozik a szankció továbbá azokra a cégekre sem, akik az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani, és kiegészítő munkáltatói bérkompenzációban részesülnek, vagyis a múlt héten bejelentett 21 milliárdos, pályázható alapból támogatást kapnak.

Nyílik a kiskapu

Érdekes még, hogy a törvényjavaslat megnyit a cégek számára egy új kiskaput. A szankció nem csak azokra a cégekre nem vonatkozik, amelyek a dolgozók kétharmadánál végrehajtják a béremelést, de azokra sem, akik a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg teljesítik.

Vagyis a "későn ébredők" egy gyors intézkedéssel még megúszhatják az egészet, legalábbis, ha a költségvetési támogatás számukra fontos. Ez alapján az mondható, hogy a cégek részéről megfontolt lépésnek számított, hogy sokuk kivárt az elvárt béremelés végrehajtásával. Természetesen a kötelező legkisebb bér emelését nem lehetett így elhalasztani.