Cserbenhagyja az állam a táppénzes dolgozókat?

Csak azon dolgozók esetében érvényesíthetnek kedvezményt a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból (szha), akik után a hónap egészében meg kell fizetniük az adót. A hatályos rendelkezés szerint az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön állapítja meg.

Ez azt jelenti, hogy akinek egyetlen napnyi biztosításból kieső jövedelme van, az után nem vonhat le kedvezményt a munkáltató a fizetendő szociális hozzájárulási adóból. Ilyen eset, ha a dolgozó táppénzre megy, terhességi gyermekágyi segélyt, gyedet, gyest kap, vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Az éves szinten legfeljebb 15 napos betegszabadság esetén viszont jár az adókedvezmény, lévén, hogy erre az időszakra a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szha-t - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.

Mindezek mellett az alacsony keresetűeknek azzal is számolniuk kell, hogy kevesebb táppénzt kaphatnak az idén. A táppénz az átlagos napi munkabér 60 százaléka lehet, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, mert akkor csak az 50 százalék jár. A magasabb keresetűeknek kedvez, hogy a tavalyi havi 78 ezer forintról 93 ezer forintra nőtt a minimálbér. A táppénz ugyanis a minimálbérhez kötődik, legfeljebb annak a kétszerese lehet, vagyis a tavalyi 156 ezer forintról 186 ezerre emelkedett a maximumösszeg. 

Kedvezőtlen változás ugyanakkor, hogy az idei évben megszűnt az adójóváírás, amit tavaly a táppénzes jövedelem után is érvényesíteni lehetett, lévén, hogy azután is meg kell fizetni a személyi jövedelemadót. Az adószakértő becslése szerint kevesebb táppénzt kapnak kézhez azok, akiknek a tavalyi átlagos havi jövedelmük bruttó 170-180 ezer forint alatt volt.