Válságban nehéz munkát találni, főként 25 alatt

Felhívta a figyelmet arra, hogy az általános munkanélküliség nagyon magas, tíz százalék körüli az Európai Unióban, de ennél is magasabb, átlagosan 21 százalék körüli a mutató a 25 év alatti lakosság körében. Egyes tagállamokban harminc százalék körüli vagy ennél is magasabb az arány - mondta a Bécsi Egyetem rendezvényén.

Kitért arra is, hogy a fiatal munkakeresők egyharmada van több mint egy éve munka nélkül, s hogy egyes tagállamokban, ahol már javulóban van a gazdasági helyzet a válság után, továbbra sem emelkedik a fiatalok körében a foglalkoztatás.

Andor László hangsúlyozta, hogy a fő eszköz és felelősség a tagállami kormányok kezében van, de kiemelte azt is, hogy az Európai Bizottságnak is vannak programjai ezen a téren.

Kifejtette: tanulmányok szerint egész generációk későbbi életét befolyásolhatja az is, ha recesszió idején lépnek be a munkaerő-piacra. Érinti keresetüket egész későbbi életpályájuk során és nyugdíjbefizetéseiket is. A munka világába való bekerülés nehézségei és a tartós munkanélküliség a társadalmi kirekesztettség veszélyét is magában rejtik.

Mint mondta, meg kell könnyíteni a képzésből a munka világába való átmenetet. Erre jó példaként említette az osztrák gyakornoki rendszert. A bizottság arra bátorítja a tagállamokat, dolgozzanak ki garanciákat, hogy a pályakezdők négy hónapon belül elhelyezkedhessenek, illetve bekerüljenek másik képzési intézménybe vagy valamely munkaügyi programba.

A bizottsági kezdeményezésekre példaként említette a Fiatalok lendületben nevű programot. Kitért arra is, hogy a bizottság a munkaerő-piaci trendek előrejelzése, a diplomák és képesítések kölcsönös elismerésének javítása és más intézkedések révén igyekszik a gazdasági migrációt segíteni.

A globalizáció és a gazdasági válság szociális hatásaira rámutatva arra figyelmeztetett, hogy Európa a feltörekvő országokkal szemben a munka költségeinek terén nem, csak a minőség tekintetében képes felvenni a versenyt. A biztos kiemelkedő fontosságúnak tartja a keresletnek megfelelő képzés biztosítását. A következő tíz évben várhatóan 7,5 millió fővel nő a munkaerő-igény Európában, de a kereslet szerkezete átalakul, a termelés felől még inkább a szolgáltató ágazat és a szállítás irányába tolódik el - fejtette ki. "A következő évtized fő kihívása az lesz, hogy a keresletnek megfelelő képzéssel rendelkezzen a lakosság" - mondta.

Az európai lakosság öregedésére figyelmeztetve kijelentette, kulcsfontosságú a nyugdíjrendszerek kérdése. Egyensúlyt kell találni a munkaképes korú és a nyugdíjas lakosság aránya között, de "a döntést eddig kormányról kormányra mindig elhalasztották" - mondta. "Itt az ideje döntést hozni, még ha az fájdalmas is" - jelentette ki.

A gazdasági válság következményei a pénzügyi szektorból rövid idő alatt átterjedtek a reálgazdaságra és jelenleg a költségvetési szférát is érintik. Ha továbbra is magas marad a munkanélküliség, és egyidejűleg költségvetési konszolidációra lesz szükség az európai országokban, akkor egy szociális válság veszélyével néz szembe Európa - figyelmeztetett Andor László.