Vége a délutáni műszakpótléknak - nem enged a gazdasági tárca

Változtatni akar az NGM az indokolatlannak tartott délutáni műszakpótlékon, az éjszakai pótlékot viszont  - a korábbi tervekkel ellentétben - mégis megtartanák. Czomba Sándor szerint az intézkedés célja nem a jövedelem csökkentése. Más eszközökkel szinten lehetne tartani a kereseteket, de konkrét elképzelésekről nem beszélt.

A jelenlegi szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlék illeti meg.

A Pénzcentrum.hu által megszellőztetett legelső törvénytervezet-változat szerintcsak az éjszakai munkavégzés esetén maradt volna meg a bérpótlék, amely nem azonos az éjszakai műszakkal. Az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályok lényegüket tekintve nem változnának. Továbbra is az este 10 és reggel 6 óra között végzett munka számítana éjszakai munkának, feltéve, ha annak időtartama meghaladja az 1 órát.

Éjszakai munkát végző munkavállalónak az számít, aki várhatóan az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Az érintetteknek továbbra is 15 százalékos pótlékot kellene kifizetni.

Jelenleg akik 3 műszakban dolgoznak, azok a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékra, valamint az éjszakai munkavégzésért járó pótlékra is jogosultak.

Nem csökken a szabadságnapok száma

Érdemben nem változna a szabadságolás rendszere. Továbbra is 20 nap lenne az alapszabadság, amelyhez az életkor előre haladtával 10 nap pótszabadság társul. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, a korábbi előterjesztés szerinta jelenleginél nagyobb intervallumonként emelkedett volna a szabadságnapok száma. Az egyeztetések nyomán viszont úgy tűnik, marad a jelenlegi szabadságtábla.

Könnyítés a korábbi elképzelésekhez képest, hogy a munkavállalók öt helyett hét napot vehetnének ki az általuk megjelölt időpontban. Igény esetén egybefüggően tíz munkanapot lennének kötelesek a munkáltatók kiadni. Gyermekszületés esetén az apák 5 nap pótszabadságot kapnak majd.

A felek megegyeztek abban, hogy a túlmunkáért adott szabadnapokat a következő évre is át lehet majd vinni. Az államtitkár szerint azonban nem valószínű, hogy tömegesen élnének a cégek azzal a lehetőséggel, hogy szabadnappal fizessék ki a túlmunkát. Ebben az esetben ugyanis ötven- helyett lényegében százszázalékos pótlékot kell adniuk a túlmunkáért.

A próbaidő esetében marad a jelenleg hatályos - valamivel több mint egy hónappal ezelőtt bevezetett - szabály, mely szerint alapesetben harminc nap, munkaszerződésben rögzítve három hónap, kollektív szerződésben pedig hat hónap lehet a próbaidő. A tervezet szerint a kollektív szerződések megkötése továbbra is a szakszervezetek joga lesz, és egy munkáltatónál csak egy ilyen szerződés köthető majd. Az üzemi tanácsokról még vita folyik, de a tárca szerint van létjogosultságuk a helyi viták eldöntésében - közölte az államtitkár.

Megmarad a nyugdíj előtt állók, illetve a kisgyermekesekre vonatkozó védettség intézménye, sőt a tervek szerint egyes esetekben a mostani állapotnál is erősebb lenne a védettség. Czomba Sándor azonban hangsúlyozta: arra is oda kell figyelni, hogy ne legyen túlzott sem a védettség, mert akkor az ellenkező hatást éri el a szabályozás.

A jövő héten lezárulhatnak az érdekképviseletekkel folytatott érdemi tárgyalások, a következő hetekben elkezdődhet a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése.