Így nézne ki jövőre a bérkompenzáció! - Te is pórul járhatsz

A kormány átlagosan 5 százalékos béremelést vár el a jövő évben a munkáltatóktól. Ennek mentén zajlanak az alacsonyabb keresetűeket kedvezőtlenül érintő adóváltozások miatti bérkompenzációra vonatkozó tárgyalások is, amelyekből egyelőre pont az érintetteket, a munkavállalókat képviselő szakszervezeteket hagyták ki.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta: a munkaadók és a kormányzat szóban már megállapodtak a kompenzációról. Ennek lényege, hogy a vállalkozások az 5 százaléknál magasabb béremelés költségének megfelelő összeggel csökkenthetik a költségvetésbe fizetendő járulékterheiket.

Ez a megoldás csak két esetben garancia arra, hogy ne csökkenjen a munkavállalók nettó keresete. Az egyik csoportba a minimálbéresek, a másikba a középfokú végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott garantált minimálbéresek tartoznak - szögezte le érdeklődésünkre Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Esetükben ugyanis kötelező lesz felemelni a bért. A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évre 92 ezer forintos minimálbért, illetve 108 ezer forintos garantált bért irányozna elő. (Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, a nettó keresetcsökkenés megállításához 92 500 forintra kellene emelni a jelenleg 78 ezer forintos minimálbért.)

Az elvárt béremelés a legkisebb kereseteknél 18, a garantált bérnél 15 százalékkal dobja meg a munkáltatók bérköltségét. Vagyis a körvonalazódó bérkompenzációs elképzelések szerint ezeknél a jövedelmeknél a 13, illetve a 10 százalékos bérköltség-növekedés összegével csökkenteni lehetne a munkáltatók által fizetendő járulékokat.

A többi jövedelmi kategóriában azonban egyelőre semmi garancia nincs arra, hogy a munkáltatók a megfelelő mértékben emelik a bruttó béreket ahhoz, hogy a nettó keresetek ne csökkenjenek - hangsúlyozta Pataky Péter. Láthatóan a minimálbér-emelés miatti munkáltatói költségnövekedés ellentételezésére helyeződik a hangsúly a kompenzációs elképzelésekben.

Arról szó sincs, hogy mi lesz azokkal, akik jelenleg 78-92 ezer forint, vagy 94-108 ezer forint között van a jövedelmük. Kérdés, hogy az érintettek fizetését csak a magasabb elvárt bér szintjéig tolják-e fel, vagy ők is akkora fizetésemelést kapnak, ami elég ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük. Azoknak a bérét is 15 százalékkal kellene emelni jövőre, akik idén bruttó 92 ezer forintot keresnek ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak kézhez belőle, mint az idén. Még a bruttó 160 ezer forintos jövedelemkategóriában is az elvárt szintnél nagyobb, több mint 6 százalékos béremelésre lenne szükség - sorolja az aggályait Pataky.

Leszögezte: semmi nem kényszeríti a cégeket arra, hogy emeljék a béreket. Példa erre egy nagy sörgyár, amely a külföldi tulajdonos döntése alapján az idei évben nulla százalékos bérfejlesztést hajtott végre.

És akkor még nem beszéltünk arról, mit is jelent valójában az a kormányzati kijelentés, hogy "senki nem jár rosszabbul jövőre, mint az idén" - jegyzi meg Pataky Péter. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 30-án, a tervezett adóváltozások bejelentésekor közölte, hogy "csak olyan kompenzációs megoldás jöhet szóba, mely mellett 100 százalékban garantált, hogy senki nem jár rosszul jövőre".

A miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács előtt úgy fogalmazott, hogy legalább 4,2 százalékkal emelkednek jövőre a fogyasztói árak. Ez azt jelenti, hogy az ideivel megegyező nettó kereset ennyivel ér majd kevesebbet jövőre. Vagyis azok még rosszul járnak, akiknek ugyanannyi lesz a borítékjukban jövőre is, mint az idén - hangsúlyozza az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindegy, mi a kompenzáció alapja: az alapbér, a konkrét havi bér vagy az éves bruttó összjövedelem.

A szakszervezetek nem dolgoznak ki konkrét javaslatot a kompenzációra. Az az álláspontjuk, hogy ha a kormány ideológiai meggyőződésből mindenáron meg akarja valósítani az egykulcsos adórendszert, akkor találja ki az ahhoz szükséges kompenzációt, hogy ne csökkenjen az emberek fizetése. Ha a munkáltatókra hárítja a megoldást a kormány, akkor teljesen biztos, hogy jelentős munkavállalói csoportok rosszul fognak járni jövőre.

Pataky Péter kérdésünkre kiemelte: bíznak abban, hogy az idei évhez hasonlóan a gyermekek után járó kedvezmények semmilyen formában nem számítanak majd abban, hogy kinek, mennyire emelik meg a munkáltatók a bruttó fizetését. Mint ismeretes, az idei évben a közszférában alkalmazott bérkiegészítés negatívan különböztette meg a gyermekeseket. Kisebb összegű kompenzációt kaptak azok, akik családi kedvezménnyel is csökkenteni tudták az adóalapjukat.

Mit ajánl az adószakértő?

A kormány lényegében egy korábban már alkalmazott kompenzációt kíván egy másik kompenzációval helyettesíteni - hangsúlyozta a Pénzcentrum.hu kérdésére Angyal József okleveles adószakértő. Véleménye szerint a bruttó bérköltség emelkedésének kompenzációjával még azt a célt sem lehet megvalósítani, hogy senkinek ne csökkenjen jövőre a nettó keresete.

Angyal József szerint egyszerűen meg lehetne oldani, hogy ne csökkenjen jövőre az alacsonyabb jövedelműek nettó keresete, ráadásul a kormány által javasolt személyi jövedelemadó szabályok mentén haladva. Az adószakértő azt javasolja, hogy bruttó 202 ezer forint fölött maradjon a kormány által javasolt 27 százalékos kiegészítő adóalap, 101 ezer forint alatt viszont a bruttó bér 27 százalékával csökkentett összeg után kelljen megfizetni a 16 százalékos adót.

A javasolt adótábla mellett a bruttó 160 ezer forintos jövedelmeket már egyáltalán nem kellene növelni ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon belőle jövőre, mint az idén. Az alatt pedig jóval kisebb béremelés is elég lenne a keresetcsökkenés kivédéséhez.

Angyal József a venusz-szoftver.hu oldalon közzétett számításai szerint a jelenlegi bruttó 100 ezer forintos bért 113 500 forintra kellene emelni a kormány által beterjesztett adótábla mellett, hogy ne csökkenjen az abból megmaradó nettó összeg. Ez a munkáltatóknak 11 százalékos bérteher-növekedést jelentene. Az adószakértő által javasolt háromsávos adóalap mellett viszont már 4,6 százalékos béremelés is elég lenne.

Angyal József némi cinizmussal hozzáteszi: az általa javasolt adótábla ugyanannyira egykulcsos, mint amennyire a kormány által beterjesztett változat.

Nem elég a rendelet, törvényt kell módosítani

Az adószakértő felhívja a figyelmet arra, hogy járulékkedvezményt nem lehet rendeletben rögzíteni, ahhoz törvénymódosításra van szükség. Márpedig a beterjesztett adótörvénycsomag hatályba léptető rendelkezései között az szerepel, hogy "felhatalmazást kap a kormány, hogy a nettó munkabéreknek a jövő évi adó- és járuléktörvények miatti esetleges csökkenésének ellentételezése, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelések ösztönzése érdekében szükséges kompenzáció szabályait rendeletben állapítsa meg".

Ebből az derül ki egyértelműen, hogy nemcsak az adójóváírás eltörléséből, hanem az 1 százalékpontos egészségbiztosítási járulékemelésből eredő keresetkiesést is ellentételezni kellene - szögezi le Angyal József. Megjegyzi: a kormány által felvázolt adóváltoztatások mellett a bruttó 660 ezer forint fölött keresőknek is csökkenne a nettó fizetésük. Ugyan esetükben nem okoz akkora problémát a bérkiesés, mint az alacsonyabb jövedelműeknél, de ha a kormány azt ígéri, hogy senki nem jár rosszabbul, akkor velük is számolnia kell.

Mi lesz a főállású egyéni vállalkozókkal?

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) is elfogadhatónak tartja a következő évre körvonalazódó kompenzációs elképzeléseket - közölte a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Antalffy Gábor, az érdekképviselet főtitkára. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jövő évben végrehajtandó béremelések miatt megnövekedő terheket 2013-ban sem tudják majd egyedül állni a vállalkozások, vagyis a következő évekre is ki kell dolgozni az szükséges kompenzáció rendszerét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a drasztikus minimálbér-, illetve garantált bér emelkedés a több mint 300 ezer főállású egyéni vállalkozót is hátrányosan érinti. A KISOSZ esetükben azt javasolja, hogy vagy ne vonatkozzon rájuk a minimálbér-elvárás, vagy ők is csökkenthessék a járulékkiadásaikat az 5 százalékon felüli emelés miatti bérköltség-növekedéssel.