Százmilliárdokat enged ki a kormány a költségvetésből

Október 20-án éjfélig kell postára adniuk az érintett vállalkozásoknak az Európai Bíróság döntése nyomán az ismételt ellenőrzésre vonatkozó kérelmüket. Az adóhivatal nem rendszeresített erre a célra formanyomtatványt, a vállalkozásoknak levélben kell kérvényezniük az ismételt eljárást - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t Honyek Péter, a NAV adószakmai szóvivője. A határidő jogvesztő, vagyis a későbbi időpontban feladott kérelmeket el kell utasítania az adóhatóságnak.

A levélben pontosan fel kell tüntetni, hogy mely adóhatósági határozat mely részére vonatkozik a kérelem. Azt is jelezni kell, hogy a vállalkozás megfizette-e, és mikor a kiszabott adóbírságot, illetve pótlékot. Ha nem fizette meg, akkor is lehetőség van arra, hogy a NAV törölje a vállalkozás számláján megjIndulhat elent bírság és pótlék összegét - tette hozzá a szóvivő. Az ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatát végzi el.

Ugyanígy október 20-ig lehet kérelemben visszaigényelni a korábbi időszakokról görgetett kifizetetlen áfát. A kérelem benyújtására az áfabevallások, azaz a 1065, illetve 1165 számú nyomtatványok szolgálnak. A kérelemben az utolsó bevallás adatait meg kell ismételni, illetve a külön kérelem lapot (1065-KER, 1165‑KER) is ki kell tölteni.

A vállalkozásoknak azonban egyáltalán nem kötelező a kérelemben visszaigényelni a szóban forgó áfaösszeget. A legegyszerűbb megoldás, ha egyszerűen csak figyelembe veszik a levonható forgalmi adó összegében, és ha így visszaigénylendő adójuk származik, akkor annak kiutalását kérik az áfabevallásban.

A NAV is hangsúlyozza a közleményében, hogy a vállalkozások akár október 20-ig, akár a későbbiekben benyújtott bevallásaikban visszakérhetik az Európai Bíróság döntése alapján visszaigényelhető áfát. Vagyis bármely későbbi áfabevallásban vissza lehet igényelni a kifizetetlenség miatt korábban visszatartott adót, vagy el lehet számolni a fizetendő áfával szemben is.

Csak azoknak a vállalkozásoknak érdemes külön kérelemben visszaigényelni a kifizetetlen számlák utáni áfát, amelyeknek sürgősen szükségük van forrásra. Az egyetlen előnye a kérelem benyújtásának, hogy a jogszabály szerint az ily módon visszaigényelt áfát 1 millió forint alatti összeg esetén már 30 napon belül ki kell utalnia az adóhatóságnak, szemben az általánosan rendelkezésre álló 45 nappal.

Érdemes inkább a "sima" áfabevallásban elszámolni

A Saldo Zrt. inkább azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy ne külön kérelemben kérjék vissza a szóban forgó áfát, hanem egyszerűen az áfabevallásban tüntessék fel - hívja fel a figyelmet Vira Sándor igazgató-helyettes. Fontos tudni, hogy a kérelem is bevallásnak minősül, ami újabb hibalehetőség a vállalkozásoknak. Ha valaki nem jól tölti ki, akkor ugyanúgy bírságolható, mint egyéb más bevallási hiányosság esetén.

Ha a vállalkozás már most látja, hogy egy későbbi időszakban befizetendő áfája lesz, akkor az a legjobb megoldás, ha továbbviszi a visszaigényelhető összeget, és később csökkenti vele a kiadásait. Fontos azonban tudni, hogy nem lehet több időszakra elosztva érvényesíteni a korább időszakokról görgetett áfát, vagy az egészet visszaigénylik, vagy a teljes összeget továbbviszik a cégek - hangsúlyozza Vira Sándor.

A tanácsadó véleménye szerint túlzott szabadságot kapnak a vállalkozások azzal, hogy korlátlanul visszaigényelhetik az olyan számlára eső áfát is, amelynek az ellenértékét még nem fizette meg a vállalkozás. Az új szabályozás mellett a vállalkozások egyáltalán nem lesznek arra rászorítva, hogy megfizessék a beszerzéseik ellenértékét, mivel anélkül is visszaigényelhetik az áfát, ami még elterjedtebbé teheti a körbetartozásokat. Az Országgyűlésben kormánypárti és ellenzéki képviselők egytől egyig megszavazták az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó módosítását.

Az uniós országok különféle korlátozásokat alkalmaznak az áfavisszaigénylésre. Szlovákiában például csak akkor kapják vissza a vállalkozások az áfát, ha két egymást követő időszakban visszaigénylő pozícióban vannak. Olaszországban alapesetben csak éve rendszerben lehet visszaigényelni a forgalmi adót, csak a jó adózók és bizonyos vállalkozói körök kaphatnak negyedéves elszámolási lehetőséget. Belgiumban pedig a havi bevallók is csak negyedévente kérhetik vissza az áfát.

Nem tudni, miből lesz pénz a visszatérítésre

Még mindig nem ismert, hogy pontosan miből kívánja biztosítani a kormány a visszaigénylésekhez szükséges forrásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre csak annyit közölt, hogy a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb, állami eszközökből finanszírozza az állam, konkrétumokat azonban nem lehet tudni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tényként közli, hogy 250 milliárd forintot kell visszafizetni az Európai Bíróság döntése nyomán a vállalkozásoknak. Ezt a számot azonban sem az adóhatóság, sem az NGM nem támasztotta alá hiteles adatokkal. Ha azt a kérdést szeretnénk megválaszolni, hogy a 2011. évi költségvetést mekkora kifizetés terheli az EB-döntés miatt, akkor meg kell nézni, hogy mekkora összeg szerepel a 2010. december havi, utolsó negyedéves, illetve éves áfabevallásokban a pénzügyileg nem rendezett tételek során - magyarázta korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. Sem az adóhatóság, sem a nemzetgazdasági minisztérium nem kívánt válaszolni az erre vonatkozó, több hónappal ezelőtt feltett kérdésünkre.

Varga Árpád, a NAV elnökhelyetteseegy hónappal ezelőtt sajtótájékoztatón a Pénzcentrum.hu kérdésére közölte: nem tudja nyugodt lelkiismerettel megerősíteni, hogy az EB-döntés nyomán 250 milliárd forintot kell visszafizetni a vállalkozásoknak. Annyit tett még hozzá, hogy a pénzügyileg nem rendezett tételeket tartalmazó sorból nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mennyi áfát kellett volna ténylegesen kifizetni a vállalkozásoknak, és mekkora az az összeg, amelyet az adott bevallásban nem kértek volna vissza, hanem átvitték volna a következő időszakra.

A Pénzcentrum.hu kérésére Jóri András adatvédelmi biztos még szeptemberben tájékoztatást kért Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől és Vida Ildikótól, a NAV elnökétől arról, hogy a közérdekű adatigénylésekre miért nem válaszoltak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben előírt módon és határidőben. Az ombudsman levelére mostanáig egyik szervezet vezetőjétől sem érkezett válasz.

300 milliárddal több a tervezettnél az idei költségvetési hiány

A kormány arra számít, hogy a központi költségvetés idei pénzforgalmi hiánya az év végére mintegy 300 milliárd forinttal meghaladja a már többször módosított törvényben rögzített előirányzatot - derül ki abból a jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a túlzotthiány-eljárás keretében küldött el az Európai Unió statisztikai hivatalának. A Mol-részvényvásárlás után módosított 2011-es költségvetési törvényben megjelölt 1138 milliárd forintos pénzforgalmi hiány helyett 1451,5 milliárd forintos deficit szerepel az előrejelzésben. Ez 313,5 milliárd forinttal több a parlament által elfogadott előirányzatnál.

A jelentés a pluszhiányból összesen 130 milliárd forintra ad magyarázatot. Ebből a legnagyobb tétel az, hogy a kormány elengedi a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forintos tartozását a központi költségvetés felé. A Magyar Nemzeti Banknak is kifizet mintegy 30 milliárd forintot, emellett 4,2 milliárd forintot ad a Malévnak és 2,2 milliárdot költ a Gripenek lízingjére. Az áfavisszaigénylésre vonatkozó megváltozott szabályok miatti költségvetési forráskiesésről nem szól a jelentés.