Luxuspalotában fogták el a milliárdos áfacsalót + videó

A bűnszervezetben résztvevő vállalkozások élő sertést hoztak be az Európai Unió területéről, történetesen Hollandiából. A sertést áfa nélkül vásárolták meg, lévén, hogy a két uniós ország közötti kereskedelemben nem kell forgalmi adót felszámítani. Két közbülső álvevőn keresztül került az áru a tényleges megrendelőhöz. A többlépcsős beszerzés az uniós származást leplezte, fiktív számlákkal pedig azt a látszatot keltették, hogy az állatok magyar eladótól valók. Ezeknek a számláknak az áfatartalmát - mint kiderült, jogosulatlanul - a cég visszaigényelte az adóhatóságtól.

A sertések feldolgozása után hűtött, illetve fagyasztott hústermékekkel folytatódott a feketekereskedelem. Hamis fuvarlevelekkel igazolták, hogy a húst uniós piacokra szállították, ott értékesítették. Ez ugyanis azt a látszatot keltette, hogy az eladáskor nem folyt be áfa, amit be kellett volna vallani, és befizetni az adóhatóságnak.

Tehát a beszerzéskor és az eladáskor is csaltak az áfával. Ezzel az elmúlt 8 hónap leforgása alatt egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A jogosulatlanul visszaigényelt pénzt ráadásul tisztára akarták mosni, ezért más gazdasági tevékenységbe beforgatták, így próbálták leplezni a vagyon bűnös eredetét. A vállalkozások az áfacsalással olyan árelőnyhöz jutottak, amellyel bizonyos régiókban teljesen kiszorították a fehéren működő vállalkozásokat, mivel az áfán megnyert összegből jelentős árengedményt tudtak adni a vevőiknek.

Az áfacsalás menete a szóban forgó ügyben - Nagyításhoz KATTINTS! a képre

Az akcióban 26 helyszínen, összesen 100 pénzügyi nyomozó próbálta meg felgöngyölíteni az ügyet. A felderítésben az élelmiszerbiztonságot ellenőrző hatóságok is részt vettek, amelyek több esetben megállapították, hogy áldatlan körülmények között dolgozták fel a hústermékeket, amelyek később hazai húsforgalmazó cégeken, hipermarketeken keresztül jutottak el a fogyasztókhoz.

Az akció során négy főt őrizetbe vettek, akiket lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett a bíróság. A bűncselekmények elkövetői halmazati büntetésként akár húsz év börtönre is számíthatnak. Több mint másfél milliárd forintot érő vagyont, drágaköveket, ékszereket, bankszámlán tartott pénzt foglaltak le tőlük a pénzügyi nyomozók. A bűnbanda tagjai nem tudtak ellenállni a csábításnak: luxusautókat, aranyat, értékes ingatlanokat vásároltak, fényűzően éltek.

A szóban forgó ügylet bizonyítja, hogy az adóhatóság képes felderíteni az áfacsalásos ügyeket, és minél hamarabb megpróbálja utolérni az elkövetőket - reagált a sajtótájékoztatón a Pénzcentrum.hu cikkére Sors László, a NAV bűnügyi elnök-helyettese. Minden jogszabályi lehetőséggel azon vannak, hogy a folyamatban lévő, hasonló ügyekben minél hamarabb megtalálják az elkövetőket.

KATTINTS! Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók

Mint azt megírtuk, mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzó állítása szerint konkrét kereskedő és fuvarozó cégeket neveztek meg, ennek ellenére a nagy áfacsalók büntetlenül folytatják üzelmeiket. Az elnök-helyettes lapunk kérdésére közölte: együttműködnek az ágazati szereplőkkel, minden konkrétan megnevezett ügyben el is indultak a vizsgálatok, akit megtalálnak, azzal szemben eljárnak, és a jövőben is el fognak járni. A most felderített ügyben nem bejelentésre, hanem az adóigazgatásból származó információk alapján indították meg a nyomozást.

Szigorítani kellene a cégalapítást

Sors László szerint jogalkotási eszközökkel is jelentős lépéseket lehetne tenni az áfacsalások visszaszorításában. Az adóhivatal azt szorgalmazza, hogy szigorítani kellene a cégalapítási szabályokat. Javaslatuk szerint a cégbejegyzést előzetes kontrollnak kellene megelőznie, amelynek során megvizsgálnák, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a megjelölt tevékenységhez szükséges technikai, pénzügyi, személyi feltételekkel, milyen üzleti tervekkel rendelkezik - részletezte az elnök-helyettes a hivatal elképzeléseit a Pénzcentrum.hu érdeklődésére. Egyebek között elő lehetne írni, hogy a nagybani agrárkereskedőknek a tevékenységhez alkalmas telephellyel, valamint meghatározott nagyságú fuvarozói kapacitással kellene rendelkezniük.

Adózási szakemberek szerint csökkenteni lehetne a visszaéléseket, ha az - építőiparhoz hasonlóan - az agrártermékekre is bevezetnék a fordított áfafizetést. Ennek lényege, hogy nem az eladónak, hanem a vevőnek kellene bevallania és megfizetnie a forgalmi adót, vagy ha jogosult rá, akkor vissza is igényelhetné. Ebben az esetben a láncban középen lévő cégek nem tudnának manipulálni az áfával. Romániában idén június elsejétől vezették be a fordított áfafizetést a gabonakereskedelemben. Felmérések szerint ennek hatására 70 százalékkal csökkent az adócsalás.

Sors László felhívta a figyelmet arra, hogy legalább kétéves procedúra lenne, amire Magyarországnak sikerülne felhatalmazást kapnia az Európai Uniótól a fordított áfafizetésre. Ha hozzá is járulnának a tagállamok, akkor is csak átmeneti időre lehetne alkalmazni ezt a módszert. Románia két évig élhet ezzel az adóztatási lehetőséggel.