Zsebből fizetjük a továbbképzést

A megállapítások a Kelly Global Workforce Index kutatás részei, amely mintegy 134.000 dolgozó véleményét gyűjtötte össze a világ 29 országában, köztük több mint ötezer magyar munkavállalóét.

A személyes marketing vagy személyes márkaépítés (personal branding) egyre inkább jellemző napjaink modern munkaerő-piacán; a válaszadók szerint a róluk kialakuló kép tudatos formálásának legfontosabb elemei a szóbeli kommunikációs készségek (51 százalék), a közösségi médiumok használata (51 százalék), az önéletrajz (41 százalék), az írásbeli kommunikáció (40 százalék), a szaktudás (33 százalék) illetve az öltözködési stílus (30 százalék).

Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvzető igazgatója szerint "Egyre többen döntenek úgy, hogy kilépnek a "klasszikus" munkaviszony jelentette keretek közül, és ezzel párhuzamosan azon gondolkodnak, hogyan növelhetik saját (el)ismertségüket annak érdekében, hogy kitűnjenek a tömegből a meglehetősen zsúfolt munkaerő-piacon. Tapasztalataink szerint sokan tisztában vannak a munkahelyeken lezajló változások mértékével, sebességével és azzal is, hogy ezeket a változásokat ők maguk is képesek kezelni, irányítani."

A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy a válaszadók több mint egynegyede kész akár saját forrásaiból is áldozni ismeretei, készségei fejlesztésére - vagyis nem várnak feltétlenül a munkáltató támogatására ilyen téren - és több mint kétharmaduk véli úgy, hogy a jövőben pályát vált és egy teljesen új területen próbálja majd ki magát.

A magyarországi felmérés legfontosabb megállapításai a következők:

• Az ún. "baby boomer" generáció tagjainak 59 százaléka véli úgy, hogy a közösségi médiumok használata a személyes márkaépítés egyik legfontosabb eszköze - ugyanez az ún. "X" generáció (a 35-45 évesek) körében 51 százalék, az ún. "Y" generáció (az 1982-1995 között születettek) tagjai között pedig 47 százalék.

• Az "Y" generáció tagjainak 39 százaléka úgy érzi, "nagyon jól" lépést tud tartani a különféle technológiai újításokkal és egyéb változásokkal a munkahelyén, míg a hasonlóan pozitívan gondolkodók aránya az "X" generáció körében 33 százalék, a "baby boomer" generáció esetében pedig csak 21 százalék.

• Az "X" generáció tagjainak 28 százaléka kész rá, hogy akár saját pénzéből fedezze a különböző tréningek, továbbképzések költségeit, szemben az "Y" generáció 24 százalékos illetve a "baby boomer" generáció 23 százalékos eredményével.

• A válaszadók 67 százaléka számít rá, hogy karrierjét más irányba tereli majd valamikor a jövőben - egy ilyen váltás a "baby boomer" generáció tagjai számára tűnik a legvalószínűbbnek (71 százalék), őket követi az "X" generáció (70 százalék), majd az "Y" generáció (64 százalék).

• A válaszadók 13 százaléka saját bevallása szerint "igen aktívan" használja a közösségi médiumokat személyes marketing céljára, további 38 százalékuk pedig "meglehetősen aktív" az ilyen jellegű kapcsolatépítés terén.

Iparág szerinti bontásban azok a területek, ahol a munkavállalók leginkább hajlandóak saját pénzükből fedezni ismereteik, készségeik fejlesztésének költségeit, a műszaki/mérnöki tudományok, a természettudományok/gyógyszeripar, az informatika, az üzleti szolgáltatások, az oktatás valamint a közszolgáltatások.

"A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a munkavállalók tisztában vannak vele: ma már nem az élethosszig tartó állások korát éljük, és vége annak az időnek is, amikor valaki egyazon (szak)területen dolgozta le az életét. Egyre többen és többen váltanak majd karriert akár többször is életük során, és minden valószínűség szerint nagyobb személyes felelősséget kell majd vállalniuk pályafutásuk alakításában és új ismeretek, készségek elsajátításában - tette hozzá Jónás Anikó.