Nem látják a cégek a fejlesztési lehetőségeket

Világgazdaság

2010. május 21. 09:17 2 perc

Alig egy százalék a vállalatok a GDP arányos k+f költése Magyarországon. A következő tíz évben nagy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy 2020-ra esélyünk legyen elérni az Európai Unió stratégiájában meghatározott 3%-os szintet - írja a Világgazdaság.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

Az alacsony k+f költési szint nagy részben annak köszönhető, hogy a hazai vállalatok nem is tudják, hogy milyen adókedvezményekre jogosultak, vagy milyen európai illetve nemzeti pályázatokon vehetnének részt innovációs ötleteikkel. Ennek kiküszöbölése érdekében mindenképp fejleszteni kell a jövőben a támogatási lehetőségekről szóló információáramlást - nyilatkozta Kövesdy Attila a Deloitte Zrt. Adóosztályának vezetője.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Pedig Magyarország mind uniós szinten, mind pedig globálisan vizsgálva igen kedvező k+f környezettel rendelkezik. Az OECD országok közül 12., az Európai Unióban pedig Csehország, Franciaország, Norvégia, Portugália és Spanyolország mögött a hatodik. Ehhez képest hazánk a GDP arányos k+f költések az OECD-országok között 27., az unióban pedig 18. helyen áll.

A magyar adórendszer keretein belül lehetőség van a k+f költségek révén kedvezményhez vagy adóalap-csökkentéshez jutni a társasági adóban, az iparűzési adóban és az innovációs járulékban is. Az innovációs járulék jövő évi eltörléséről a megalakuló kormány oldaláról korábban felröppentek hírek, a negyedik k+f könnyítéssel érintett adónemet, a 4%-os különadót pedig már el is törölte a most leköszönő kormányzat.

Az adózással kapcsolatos tájékoztatási rendszerek fejlesztésén kívül az innovációs stratégia céljának teljesítéséhez emellett szükség van a hazai mérnökképzés erősítésére is. Ennek érdekében néhány nappal ezelőtt az ország 12 nagyvállalata megalapította az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget, melyről részletesebben a következő írásban olvashatsz: Szövetség alakult a mérnökképzés jobbítására.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír