Lehangoló a magyar vállalkozások teljesítménye

A társas vállalkozók száma 2006 és 2009 között folyamatosan növekszik, míg az egyéni vállalkozók száma ebben az időszakban csökkent. A jogi személyiséggel rendelkező társaságok száma gyorsabb ütemben nő, mint a jogi személyiség nélkülieké - derült ki az előadásból. A társas vállalkozások száma 2008-ban a félmilliót is meghaladta, azonban a ténylegesen működő társasági adóbevallást benyújtó társas vállalkozások száma már csupán 340 ezer volt.

A magyar vállalkozások közül gazdasági erejüket tekintve a főként a külföldi tulajdonú nagyvállalkozások dominálnak. A vállalkozások mindössze 7%-a van 50%-nál nagyobb részben külföldi kézben, azonban ezek a cégek az export bevétel 70%-át és az összes jegyzett tőke 70%-át adják. Emellett az adókedvezmények 70%-át veszik igénybe az ilyen cégek, azonban csupán az összes foglalkoztatott 24%-ának adnak munkát.

2008-ban az összes árbevétel 58%-át tette ki a nagyvállalkozások nettó árbevétele, azaz a viszonylag kevés számú nagyvállalkozás gazdasági ereje meghatározó az országban, míg a kis vállalkozások gyengébb lábakon állnak, az összes forgalom 40%-át adják, az exportnak pedig ennél is kisebb részét.

A gazdasági válság hatása legmarkánsabban a vállalkozások pénzügyi eredményében látszik. A pénzügyi műveletek ráfordításai az előző évhez képest 95%-kal növekedtek 2008-ra, míg a pénzügyi műveletek bevételei csupán 11%-kal emelkedtek. A pénzügyi szférán kívüli cégek pénzügyi műveletek ráfordításai az átlagoshoz képest is drasztikusabban, 216%-kal emelkedtek 2007-ről 2008-ra.

Az adózás előtti eredmény főként a vállalkozások rossz pénzügyi eredménye miatt összességében 47%-kal csökkentek 2007-ről 2008-ra. A számarányában 1,8%-nyi nagyvállalkozás az összes nyereség 48,1%-át tudhatja magáénak. Az adókedvezmények zömét a nagy beruházások adókedvezményei adják. 2008-ban az adókedvezmények 65%-át 10 milliárd forint feletti beruházások után vették igénybe a nagyvállalatok.

Szomorú adat, hogy a cégek adóhátralékai folyamatosan növekednek. Az összes adóhátralék 1716 milliárd forintról 2061 milliárd forintra emelkedett egy év alatt 2010 első negyedévének végére. Az összes működő adóhátralék - a nem felszámolás alatt álló szervezetek tartozása - pedig 551 milliárd forint volt az év első negyedévének végén, ám ennek jelentős része valószínűleg behajthatatlan tartozás.

Nő az adóhatóság szerepe

Az Európai Unió 27 országában a költségvetés átlagos kiadási aránya a GDP 50%-a. Az átlagos bevételi arány pedig 47%, 2009-ben az összes uniós ország költségvetése deficites volt, legnagyobb arányban az ír, görög, brit és lett büdzsék kerültek mínuszba. Ilyen környezetben felértékelődnek az adóbevételek, így az adóhatóságok szerepe is - tette hozzá Pitti Zoltán a Corvinus Egyetem tudományos kutatója.

A szakértő a válsághelyzetből való kilábalással kapcsolatban néhány dolgot emelt ki. Egyrészt a regisztrált és a ténylegesen működő vállalkozások száma közti különbség drámai. 1,7 millió regisztrált vállalkozás van hazánkban, melynek nagyjából fele mintha nem is létezne.

Továbbá a mögöttünk levő gazdasági szerkezetváltás nem hatékony. A nemzetközi terepen versenyképtelen szolgáltatói ipar felé eltolódás nem volt sikeres. Az ország egy főre vetített termelékenysége még mindig csupán 30%-a a 15 régi uniós tagországénak.

A társaságok költségei közül mindössze 9,5%-a személyi jellegű ráfordítás, az anyagköltség a vállalkozások körében 90%-os, mivel a vállalkozók költségszámlák segítségével veszik ki jövedelmük egy jelentős részét.

A magyar adórendszer erősen teljesítményt fékező hatású - tette hozzá a szakértő. Példaként a 25 milliós EVA határt és a társasági adónál a 10%-os kedvezményes kulcs 50 milliós határát említette. A rehabilitációs járulék kijátszása érdekében a cégek 20 főnél kisebb szervezetekké bomlanak szét, az szja kedvezmények 3,4 millió forint feletti fokozatos megszűnése pedig gátolja a civil szervezetek támogatását.